Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
362 Nagy Mihály Zoltán ra kudarcot vallottak. Ezért az MNSZ 1946 januárjában új taktikához folyamodott. Egyrészt lehetőséget biztosított az EMGE és a szövetkezetek számára, hogy követeléseiket megfogalmazhassák, de ezzel egy időben az MNSZ párhuzamos gazdasági érdekvédelmi szerveket hozott létre. Az EMGE másfél év után, 1946 februárjában Marosvásárhelyen megtarthatta tisztújító közgyűlését,112 majd az év áprilisában a Szövetség és Kaláka szövetkezeti központok - Kurkó Gyárfás és az Országos Jogügyi és Közigazgatási Osztály vezetője, Demeter János javaslatára113 - közös kongresszuson vitatták meg a szövetkezeteket sújtó állami diszkriminációs intézkedéseket. Azonban rövid időn belül kiderült, hogy az MNSZ nem mond le a gazdasági érdekvédelem tematizálásáról és intézményi reprezentációjáról sem. Az MNSZ gazdasági bizottságának 1946. április 10-i marosvásárhelyi értekezletén - nem véletlenül - két fő problémát vitattak meg: az erdélyi magyar bankok és a székelyföldi ipar és kereskedelem helyzetét.114 Az erdélyi magyar bankok ügyének felkarolása a magyar nagypolgárság anyagi és erkölcsi támogatásának megnyerését szolgálta, míg Székelyföld gazdasági felzárkóztatásának tervével a székelyföldi magyar szavazatok elnyerését célozták meg. Az értekezleten elhatározták, hogy május 10-re Brassóba, az MNSZ székházába országos gazdasági konferenciát hívnak össze, amelyre meghívást kapnak a vármegyei gazdasági bizottságok MNSZ-es küldöttein kívül a „romániai magyarság kisipari, nagyipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, műszaki, vegyészeti, pénzügyi, faipari és szövetkezeti" szakemberei is. Leszögezték, hogy a brassói konferenciára „lehetőség szerint részletes tervet dolgoznak ki Székelyföld iparosítására vonatkozólag”, valamint „javaslatot készítenek egy román-magyar és magyar-román gazdasági kamara felállítására Bukarestben, illetve Budapesten”.115 Elképzeléseik szerint a gazdasági kamara Erdély különböző városaiban fiókokat létesített volna. Az MNSZ gazdasági bizottságának május 10-11-i brassói gazdasági értekezletén a magyar gazdasági érdekképviseleti intézmények szakelőadói és más felkért szakértők tájékoztatást adtak a magyarság mezőgazdasági és ipari termelésének helyzetéről. A megbeszélések végén határozati javaslatot fogadtak el, melynek első pontjában kimondták: „Erdélyi társadalmunk csak úgy tudja helyét megállni, ha megmaradt gazdasági és pénzügyi intézményeit egységes irányítás mellett újjászervezi. A cél elérése érdekében megalakítja az MNSZ gazdasági bizottsága mellett működő Romániai Magyar Gazdasági Tanácsot [a továbbiakban: ROMAGÁT]”116 [eredeti kiemelés - N. M. Z.j. A tervek szerint a ROMAGÁT központi irodáját Kolozsváron állították volna fel, míg Bukarestben egy képviseleti irodát nyitottak volna. A 25 tagú tanácsba behívás alapján helyet kaptak a különböző magyar gazdasági érdekképviseleti csoportok, amely grémium összeállítására viszont az MNSZ Elnökségét kérték fel.117 Az előkészítési munkálatok elvégzésére kinevezett háromtagú bizottsághoz az a Böszörményi Sándor is csatlako112 A szervezéssel kapcsolatos információkat lásd MÓL, Külügyminisztérium TŰK, Románia, XIX-J-1-j (1945-1968. I.), 17. d., 16/b. ikt. sz. 281/pol/1946. sz. n. 113 ANDJ Cluj, 790. F. AlianÇa Cooperativelor Economice §i de Credit, 3/1945-48. dós. 76. f. 114 MÓL, Külügyminisztérium iratai, Románia admin, XIX-J-1-k, 18. d. 16/b. ikt. sz. 1057/1946. sz. n. 115 Uo. 116 Világosság, 1946. május 16. A 11 pontból álló határozati javaslatban kitértek a mezőgazdasági problémákra (gyümölcstermesztés, méhészet, állattenyésztés, magyar állatorvosok besorolása), a mezőgazdasági szakoktatásra, a magyar pénzintézetek helyzetére, valamint a CASBI és a szövetkezetek ügyére. MÓL, Külügyminisztérium iratai, Románia admin, XIX-J-1-k, 18. d. 16/b. ikt. sz. 40.971/1946. sz. n. 117 Világosság, 1946. május 16.
