Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
Érdekvédelem és pártpolitika 361 nyába is, mert a szervezet elnöke egyértelművé akarta tenni, hogy a falusi magyar népesség az MNSZ legitimációs bázisa, szavazótábora. A jogvédelmi tevékenység fokozása érdekében az Országos Végrehajtó Bizottság 1946 áprilisában egy választói és jogvédelmi alapot hozott létre,104 majd ez év szeptemberében a bukaresti Jogügyi Iroda mellett egy Jogügyi Bizottságot állftottak fel.105 Ezzel párhuzamosan a megyei jogügyi és közigazgatási bizottságok több száz esetről vettek fel jegyzőkönyvet vagy számtalan alkalommal nyújtottak jogsegélyt.106 Tevékenységüket az tette indokolttá, hogy egyes megyék magyarsága a megoldatlan sérelmek miatt „demoralizált” állapotba jutott.107 Az általános jellegű magyar gazdasági sérelmek orvoslása területén sem a jogvédő irodák, sem az MNSZ Országos Gazdasági Ügyosztálya nem bizonyultak hatékonynak. Az MNSZ vezető politikusainak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy megfelelő szakértelem hiányában az ügyosztályok munkája eredménytelen, szükség van az apparátus professzionalizására. Kós Károly, a Kolozs megyei MNSZ elnöke a Világosság hasábjain 1946 januárjában megjelent cikkében maga is e mellett érvelt. Az MNSZ megalakulásának első időszakában felszínre került „erők megfeleltek, elegendők voltak és a maguk helyén jó munkát is tudtak végezni a megalapozás és az újjáépítő munka első szakaszában, azokat az építés második, egészen más természetű szakaszában - vélte Kós Károly - ki kell egészíteni, ki kell bővíteni olyan erőkkel, amelyek ezt a munkát el tudják végezni, illetve irányítani és vezetni”.108 A székelyudavarhelyi kongresszuson maga Kurkó is bevallotta, hogy a szervezet vezető garnitúrájába juttatott „becsületes, proletár harcosok”, „politikai harcosok [...] nem minden esetben feleltek meg a valóságnak’’.109 Az MNSZ politikusainak azt is be kellett látniuk, hogy nemcsak a gazdasági jogvédelemhez szükséges szakértelem hiányzik a szervezetből, hanem az ehhez kapcsolódó intézményrendszer is az MNSZ struktúráján kívül található. Bár az MNSZ első kongresszusa után számos kísérletet tettek, hogy az EMGE-t beolvasszák az MNSZ Országos Gazdasági Bizottságába,110 valamint a két szövetkezeti központot egyesítsék és az MNSZ irányítása alá vonják,111 ám ezek a törekvések sor104 „A felszabadult reakció egyre merészebben támadja nemzetiségi jogainkat, s emiatt a Népi Szövetségünk harca is súlyosabbá válik." ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946 dós. 83. f. 105 Uo. 26. f. 106 A Kolozs megyei MNSZ végrehajtó bizottságának adatai szerint a megyei jogügyi- és közigazgatási bizottság 1946. július 11-től egészen 1946. szeptember 10-ig 711 esettel foglalkozott. ANDJ Cluj, 26. F. UPM Turda, 2/1946. dós. 246. f. 107 Beszámoló a Torda megye szervezet június havi tevékenységéről. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 1/1946. dós. 120. f. A „Községi tagozatunk nevében tisztelettel kérem jelen közgyűlésen keresztül az MNSZ Országos Elnökségét, hogy földig sújtott magyarságunk létkérdésének az érdekében sürgősen eszközöljön ki a kormánytól törvényrendeleteket, amelyek véglegesen közmegnyugvásra tisztázzák az abszentizmus fogalmát, s teljesen megszűntetik Erdély magyarságával szemben a CASBI és a földreform égbekiáltó igazságtalanságait." A marosludasi MNSZ szervezet levele a megyei központhoz 1946-ban. ANDJ Cluj, 28. F. UPM Turda, 3/1946. dós. 204. f. 108 Világosság, 1946. január 7. 109 ANDJ Mureç, 599. F. dos. 545/1946. 11. f. 110 „Az EMGE mozgalmi alakulatai a kolozsvári nagygyűlés határozatainak megfelelően beolvadjak] a Magyar Népi Szövetség országos központjába és itt a gazdasági ügyosztály keretében, mint mezőgazdasági osztály működnek. Az EMGE vármegyei kirendeltségei hasonlóképpen beolvadnak megyei szervezeteinkbe és a megyei intézőbizottság keretében létesítendő gazdasági bizottságok vezetése alá kerül.” Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának 355/1945. sz. körlevele az EMGE működésének tárgyában, 1945. június [?] ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 1/1945. dós. 148. f. 111 A Romániai Magyar Népi Szövetség határozatai... i. m, 7-10. p.
