Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
Érdekvédelem és pártpolitika 345 Az MNSZ észak-erdélyi politikusai úgy vélekedtek, hogy a magyar lakosságnak részt kell vennie a társadalmi változások előkészítésében, ám ennek fejében teljes jogegyenlőséget követeltek, valamint azt, hogy a magyarság számarányának megfelelően képviseletet kapjon a kormányban. Az MNSZ észak-erdélyi politikai bizottsága6 1945. február 5-én határozatban mondta ki a demokratikus pártokkal való együttműködést, de ezt feltételhez kötötték. Egyrészt kijelentették, hogy az MNSZ „nyílt állásfoglalást kíván a nemzetiség teljes egyenjogúsítása terén". Másrészt leszögezték, hogy „az MNSZ részt kíván venni az ODA7 nemzetiségi tervezetének elvi és gyakorlati kidolgozásában.”8 A határozat ez utóbbi pontjának megvalósítása érdekében az MNSZ északerdélyi politikai és végrehajtó bizottságának március 7-i ülésén egy olyan előterjesztést fogadtak el, amelynek értelmében az ODA Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága9 Jogügyi és Nemzetiségi Ügyosztálya március 10-ei értekezletének fő feladata „a nemzetiségi törvényre vonatkozó irányelvek megállapítása és [az] erre vonatkozó javaslatok kidolgozása” kell legyen.10 A belpolitikai életben bekövetkezett változások után sem álltak el követeléseiktől.11 Az MNSZ észak-erdélyi végrehajtó bizottsága a Minisztertanács március 13-i - Kolozsvárra kihelyezett - ülésén Memorandumot nyújtott át a kormánynak, amelyben többek között teljes jogegyenlőséget, új nemzetiségi törvényt és kormányzati pozíciókat igényeltek.12 Ez eltért az RKP központi vezetése, illetve a dél-erdélyi szervezet álláspontjától. Ezt bizonyítja az is, hogy az MNSZ kolozsvári szervezetének március 22-i aktíva ülésén13 részt vevő tagok önkritikát gyakoroltak.14 A dél-erdélyi magyar baloldali politikai szervezkedés irányítását magához ragadó brassói csoport tagjai az újjászervezés első időszakában kibocsátott felhívásaikban15 nem 6 A szovjet katonai közigazgatás alatt kibontakozó észak-erdélyi magyar politikai szervezkedéseknek két hatalmi centruma volt: kolozsvár és Marosvásárhely. Kolozsvár már 1944 decemberében magához ragadta a kezdeményező szerepet. Az MNSZ észak-erdélyi szervezetének központja is a városban működött. 7 Az Országos Demokrata Arcvonal létrehozását az RKP kezdeményezte 1944. szeptember 24-én. Magába tömöritette azokat a pártokat és tömegszervezeteket, amelyek elfogadták az RKP kormányzási programját. 8 Simó Gyula-hagyatéka, Politikatörténeti Intézet Levéltára, 937. F. 11. ő. e. 1. f. 9 Az 1945. február 12-15. között Kolozsváron ülésező észak-erdélyi megyék kiküldöttei kezdeményezték az ODA VB létrehozását, amely a felmerülő kérdések szabályozása végett Észak-Erdély területén közigazgatási és jogalkotási feladatokat látott volna el. Lásd Autonomisták és centralisták, i. m. 78-91. p. 10 Arhivele Nationale Direcjia Judeteaná Cluj (Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága, a továbbiakban: ANDJ Cluj) 26. F. Organizatia UPM Judejene Cluj 1945-1950 (a továbbiakban: UPM Cluj). 1/1945. dós 381. f. 11 A szovjet külügyi népbiztos-helyettes, Visinszkij romániai látogatása és a március 7-8-i Groza-Sztálin táviratváltás után Észak-Erdélybe újra visszatérhetett a román közigazgatás. 12 Andreea Andreescu-Lucian Nástase-Andrea Varga (red.): Minoritái,'! etnoculturale. Márturii documentare. Maghiarii din Románia (1945-1965). Cluj, Centrul de Resurse pentru Diversitatea Etnoculturalá, 2002, 62-65. p. 13 Az MNSZ szervezeti struktúráján belül létrehozott aktívákban csak RKP-tagok tevékenykedhettek, akiken keresztül az RKP egyrészt közvetlenül ellenőrizte az MNSZ tevékenységét, másodsorban az RKP irányába ez volt a „leghitelesebb" közvetítő csatorna. 14 ANDJ Cluj, 26. F. UPM Cluj, 1/1945. dós. 384. f. Ezt igazolja Bányai Lászlónak a Népi Egység 1945. március 27-i számában megjelent észak-erdélyi úti beszámolója, amelyben a beadvány egyes pontjait úgy ítélte meg, hogy „nem a nemzeti jogegyenlőség haladó szellemű megvalósítását szolgálja”. 15 A MADOSZ Brassó-székelyföldi újjászervező bizottságnak 1944. október 4-én kiadott kiáltványa. Közölte: Töttössy Magdolna: A Magyar Népi Szövetség története 1944-1953. Csíkszereda, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2005, II. köt. 113-118. p. Vö. a MADOSZ október 6-i csatlakozási tervével, Világosság, 1944. október 20.; valamint az MNSZ Központi Intézőbizottságának 1944. november 3-én megjelent politikai és szervezeti kérdéseket szabályozó utasításával, Bányai László-hagyatéka, Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) XIX-J-l-l (1945-1958), 1. d. 1/b. ikt. sz. 1/1944. sz. n.
