Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A csehszlovákiai magyar pártok viszonya a prágai kormányzatokhoz... 333 MNP elnöke, Esterházy és Szüllő találkoztak Benešsel. Az elnökjelölt gyakorlatilag mindent megígért, ha elnökké választják, teljesíti a követeléseket. Visszatérve este újabb klubülés volt, ahol Szüllő szerint a klub meghallgatta beszámolóját a találkozóról, majd úgy döntöttek, valamennyien Benešre szavaznak.50 Amíg a küldöttség tárgyalt Benešsel, Szent-lvány felkereste Weitstem követet. Közölte vele, nem fognak Benešre szavazni, mert szerintük megválasztása egyáltalán nem biztos, és a szavazóik előtt sem tudnák igazolni Beneš támogatását. A követ számjeltáviratot küldött Budapestre Szent-lvány beszámolója alapján. Este nyolc órakor érkezett meg Kánya válasza, amelyben kijelenti, ragaszkodik az egységes szavazáshoz, ellenkező esetben a szavazástól tartózkodjanak.51 Este a prágai magyar követ japán kollégájával vacsorázott, ahol már arról értesült, az agrárpárt nem állít jelöltet, és a szlovák néppárt is Beneš mellett fog szavazni, így a megválasztása biztosnak látszik. A szlovák néppártiak erre állítólag a Vatikánból kaptak utasítást. A vacsora után kihívatták a követet, és Szent-lvány várt rá a kocsiban, majd egy hosszas éjszakai autózás alatt azt bizonygatta, inkább lemond, minthogy Benešre szavazzon. A felvidéki politikus azzal érvelt, hogy Beneš ígéreteit nem lehet komolyan venni a magyar kérések teljesítésére, hiszen a köztársasági elnök nem is befolyásolhat ilyen kérdéseket. A prágai követ jelentése szerint azonban sikerült meggyőznie Szent-lványt, szavazzon a nemzeti párt is együtt a keresztényszocialista párttal Benešre.52 Másnap 440 szavazatból 340 esett Benešre. Szüllő Géza szerint a magyarok mindannyian rá szavaztak. A december 20-án a PMH-ban megjelent interjúban is ilyen értelemben nyilatkozott. Kiemelte a Benešsel történt találkozójuk jelentőségét.53 Jaross Andor hasonló hangnemben nyilatkozott Magyarországon. „Elmondhatom, hogy azért foglaltunk állást Beneš elnöksége mellett, mert Beneš ígéreteitől a magyarság számára többet várunk, mint a jobboldali túlzó nacionalista köröktől."54 A köztársasági elnökválasztás nagy politikai vihart kavart a magyar pártok berkeiben. Ennek egyik következménye, hogy - nem utolsósorban magyarországi politikai nyomásra - 1936. június 21-én a két párt egyesülésével létrejött az Egyesült Magyar Párt. A harmincas évek végén egyre növekedett a Csehszlovákiára nehezedő külső nyomás a hitleri Németország részéről, és a hárommilliós német kisebbség is egyre fokozta a követeléseit. A csehszlovák kormány tárgyalásokat kezdeményezett a magyar kisebbséggel is, amelynek megnyerése és bevonása a kormányba elsősorban külpolitikai jelentőséggel bírt volna. A magyar pártok képviselői a köztársaság utolsó két éve alatt többször kaptak meghívást és tárgyaltak az állam vezetőivel, mint az előző 18 évben együttvéve. 1936 őszén egy memorandumot nyújtottak át a köztársasági elnöknek és Hodža miniszterelnöknek. A memorandumot, amely 10 oldalon a nyelvi sérelmekkel foglalkozott, a magyar törvényhozók nevében adták át. Elsősorban a nyelvtörvény és a hozzá kapcsolódó nyelvrendelet be nem tartását sérelmezték. (A hivatalokban nincsenek magyarul beszélő hivatalnokok, az okmányokat nem a rendelet szerint adják ki, sérelmezték a magyar nyelvhasználat háttérbe szorítását az élet többi területén is.55) 50 OSZK KT, Szüllő-hagyaték, fond X, X/ll. 51 Wettstein prágai követ számjeltávirata. 1935. december 17. MOL K 64, 62. csomó, 7. tétel, 840/res/1935. 52 MOL K 64, 62. csomó, 7. tétel, 872/res/1935. 53 „Elfogadtuk a felénk nyújtott kezet, mert nemes intenciókból fakadó megértésről van szó.” PMH, 1925. december 20. 1-2. p. 54 Jaross Andor Budapesten a köztársaság elnökénél tett látogatásáról nyilatkozott Az Estnek. PMH, 1935. december 22. 3. p. 55 MOL K 64, 66. csomó, 7. tétel, 593/res/1936.
