Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Társadalmi konfliktusok egy székely falu kollektivizálása idején 305 nács Végrehajtó Bizottságához, hogy ügyét felülvizsgálni és nevét a kulák listáról törülni szíveskedjék. Az ügyét felülvizsgájva a következőket állapítottam meg: Kenyers Moise, született 1904-ben, Nős. Származása középparaszt. A család tagok száma:4. Munkaerő 2. /Van egy öreg asszony a háznál./ Vagyoni állapota:10,65 ha. föld., melyből szántó:3,35 ha és kaszáló 7,30 ha. Állatállománya: 2 drb. tehén, 3 drb juh, és 5 drb kecske. A gazdasági felszerelése: komplect. A fentnevezett 1947 előtt szolgát nem tartott. Viszont a földjét részibe meg napszámosokkal müveltette meg, ami ki tesz évente 60 munkanap egységet. Kizsákmányoló termelő eszköz nem volt a tulajdonában. A meglévő földjét örökölte. A magatartása mindig nagyon reakciós és osztály ellenséges volt. A fenntnevezett 1947-után szolgát nem tartott. 1947-48-ban egy cigány legényke volt nála egy pár hónapig de hogy milyen formán azt nem tudja senki./nyáron/ A földjét csak részibe müveltette meg ami ki tesz évente 30-40-munkanap egységet. 1952- 1953-ban egy évet el volt zárva a Duna-Feketetengeri csatornánál de hogy miért azt nem tudja senki. Most szabadult meg ebben az évben. Egyesek úgy nyilatkoznak, hogy azért volt el zárva, hogy a kollektálással szemben szabotájt követettel. Mások meg azt mondják, hogy azt mondta, hogy az új pénz nem jó és azért. [Célzás az 1952. január 28-án életbe lépett második pénzreformra. - 0. S.] A gazdasági épületei jelenleg rossz állapotban vannak. A kivizsgálások alapján a megállapításom az, hogy az illető kulák. Székelyudvarhely.1953 Május.28. Illyés Sándor Rajoni insztructor”24 A „Kulák Kérelmeket Felülvizsgáló Udvarhely Rajoni Bizottság” június 8-i határozatában „Tekintettel arra, hogy nevezet különböző kizsákmányolási módszert alkalmazott továbbra is kuláknak minösitti” Kenyeres Mózest. A kivizsgálásról írt jelentés a pártközpontból közölt „alapindikátorokra” adott mechanikus válaszokat tartalmazta. Felsejlik a helyi közösség védekezési technikája: a hatalom képviselőivel szembeni oly gyakori közösségi elhallgatás vagy félrevezetés. A felmentésüket kérő kulákok helyzetét a rajoni bizottság hasonló „referátok” alapján bírálta el. A homoródalmási kulákokat - akárcsak rajoni és tartományi szinten az általános kulákfelmentések idején - az 1956-os forradalom utáni hónapokban mentették fel. A hatalmi szándékokkal ellentétben a gazdasági és társadalmi diszkrimináció formáinak következménye a helyi társadalmakban nem az osztálygyűlölet és közösségi kirekesztés, hanem a szolidaritás, támogatás, együttérző rokonszenv megnyilatkozása volt. „Amikor apám a Duna csatornánál volt anyámnak a rokonok segítettek a mezei munkákban. Jöttek segítettek a szénacsinálásban, a mezei munkákban.”25 A több mint hatszáz családi gazdaságból elenyésző arányú volt a kuláklistán különböző években szereplő gazdák száma. A kulák minősítés okozta helyi feszültségeknél szélesebb és a helyi társadalmat mélyebben érintő belső konfliktus volt, amit a pártpolitika egyenlőségígérete okozott a helyi érték- és presztízshierarchiában különböző szinteken álló, eltérő pozíciójú gazdák között. 24 Uo. H. Almás dosszié, 16. Secretar 17-18. f. 25 k. E. (sz. 1946) szóbeli közlése, 2003. január 15.
