Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Társadalmi konfliktusok egy székely falu kollektivizálása idején 303 anyajuh a többit beadtuk a húsegységbe. A lóvásárlással az a cél vezetett, hogy összeegyeztessük a szociálizmust a kapitálizmussal. T. I. a lóval gyorsabb tempóban építjük a szocializmust és a család számára is többet tudunk összeharácsolni, csak azt nem tudom, hogy ez a szépen kiagyalt elmélet nem bukik-e el az »Elvtársak« éberségén..." - írja 1953 decemberében Sz. M.20 1957. január 1-jétől Nagy Nemzetgyűlés határozatával (728/1956) megszüntették a kötelező gabona-, takarmány- és tejkvótát. Sz. M. fiának írt levelében a propaganda hangzatos szólamaiban emlegetett általános közmegelégedéssel ellentétben, a parasztok addigi tapasztalatai alapján azoknak az állammal szembeni mély bizalmatlanságáról, a „fent” és a „lent” valóságértelmezése közötti mély szakadékról beszél. A parasztok a kvóta részleges eltörléséről szóló határozat hatályba lépésekor szerinte „nem örülének úgy, amiképpen örülniük kellett volna, mert megtanulták az elmúlt 12 év keserű csalódásaiból, hogy ne lássák túl rózsaszínben a világot. Nagy fékezője volt a kitörő örömre (ha volt is valahol) hogy megmaradt a legsúlyosabb: a huskvota, amely eddig is a legtöbb szabotázscselekmény elkövetésére kény szerit ette a dolgozó parasztságot, ami állatelkobzásokhoz, szabotázsjegyzőkönyvekhez, büntetésekhez vezetett. És ez a veszély még mais fennáll, mert már megkaptuk a felszólítást, hogy jan. 15-20-ig szolgáltassunk be mint negyedévi előlegben 80 kgr, húst, ebből 20 kgr sertéshús [...] Ezzel is csak azt lehet gyanítani hogy további nyomást akarnak gyakorolni az egyénileg dolgozó parasztságra függetlenségének önkéntes feladására. Sokféle kombinációt lehet hallani a kérdéssel kapcsolatban adóemelésről, cséplési és őrlési vám felemeléséről, kényszerszerződés kötésekről... de ha mindezek nem következnek be akkor fogja a dolgozóparasztságot a legnagyobb kellemes csalódás érni. A pártjelentés kihangsúlyozza, hogy a dolgozóparasztság idáig, öntudatos, hazafias kötelességgel tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségének. Ez is jellemző arra, hogy milyen messze volt a párt a dolgozó parasztságtól, amikor nem hallotta meg azt a sok fogcsikorgatást, ami az „öntudatos hazafias kötelesség“ teljesítése közben hallatszott. Enynyi egyelőre azthiszem elég, a hazai politikai és gazdasági helyzetről...”21 Konfliktusok a helyi társadalomban A kollektivizálás a helyi társadalmi harc sajátos eseteként is értelmezhető. A tulajdon- és társadalmi viszonyok átrendezését célzó hatalmi elképzelések feszültségeket gerjesztettek nemcsak a helyi társadalom és az állam viszonyában, hanem a kis lokális társadalmak belső viszonyaiban is. A kollektivizálás tizenhárom esztendeje alatt folyamatosan, változó intenzitású hatalmi technikaként működött a falusi osztályharc gerjesztése és a társadalmi csoportok közötti viszonyok ideológiai szempontú átalakítása. A tulajdonviszonyok átalakításának lehetősége, pontosabban az első időszakban e viszonyok átalakításának politikai célkitűzéséhez való viszonyulás is megváltoztatta a helyi személyközi viszonyokat. „Az éjjel megverték Kicsi Deákot, mint sejttitkárt, engem is hivattak a milíciára, de én ott se voltam” - jegyzi fel A. P. Itt az agresszív cselekedet alanya nem mint falutárs, szomszéd vagy haragos keveredik konfliktusba másokkal, hanem „mint sejttitkár", azaz a hatalom helyi szócsöve. A falusi osztályharc gerjesztésének közismert formája a kulákosítás volt. A kulák címkét eltérő társadalmi helyzetű és vagyonú személyekre ragasztották. A RMP KB 20 Szabó Gyula: Képek a Kutyaszorítóból... i. m. I. köt. 134. p. 21 Uo. 58-59. p.
