Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
282 László Márton tábbnak tartott emberekkel mások nem akartak egy brigádba kerülni. A teljesítmény mértéke pedig a munkanap volt, ez nem tette lehetővé az egyéni munka minősége szerinti differenciálást. A székelykövesdi kollektívben családok szerint, nem pedig brigádokban akartak dolgozni.29 Bátoson 1952-ben a kollektív négy brigádja nemzetiségi alapon szerveződött. (A szászok alkotta brigád azt hangoztatta, hogy ők jobban dolgozták meg a földet és ezért nagyobb termést értek el, mint a román és magyar gazdák alkotta brigádok.30) A leltározó bizottság megszervezése - a tagok élő (lovak, szarvasmarhák) és holt (nagyobb mezőgazdasági eszközök) leltárát egy háromtagú bizottság vette át. Tagjai a kollektív elnöke, könyvelője, és egy választott tag. Ezután a gyakorlati intézkedéseket hajtották végre. A kollektív tagok földterületének átvétele és tagosítása - a tagosításra kijelölt területről az egyéni gazdálkodóknak át kellett adniuk területeiket (alá kellett íratni velük a földcsere-jegyzőkönyvet), helyette távolabb eső földterületeket kaptak, általában gyengébb minőségűeket. így, a kollektivek fokozatos növekedésével, az egyéni gazdálkodók a falutól egyre távolabb fekvő és rosszabb minőségű területekre szorultak, ezzel is kényszerítették őket arra, hogy belépjenek a kollektív gazdaságba. A földek átvételénél egyes tagok próbálták földterületeiket eltitkolni. Az éló' és holt leltár összegyűjtése - a leltározó bizottság végezte ezt a népszerűtlen feladatot. Azoknak a kollektív tagoknak, akik 1949 januárja után adták el teheneiket, négy részletben kellett az állatok ellenértékét befizetniük. A vetőmag és takarmány összegyűjtése; az előzetes vetésterv összeállítása; a munkanormák kidolgozása: a felettes szervek évi minimum 80, kollektívben végzett munkanapot próbáltak elfogadtatni. A kollektív gazdaságok minta-alapszabályzatának feldolgozása a kollektív vezetőségével; a minta-alapszabályzat aláíratása a kollektív tagságával; az összegyűjtött élő és holt leltár elosztása a brigádok között; a kollektív termőterületének felosztása a brigádok között. A kollektív kádereinek kiválasztása (brigádosok, traktoristák, mezőőrök, raktárosok). A kiválasztási szempont papírforma szerint a hozzáértés és szorgalom volt. 2. Maros tartomány kollektivizálása 1949. március-1950. június vége. Lassú kollektivizálás A tartomány területén - az országos trendnek megfelelően - ebben az időszakban kevés kollektív gazdaságot alakítottak. Érdekesség, hogy az első Maros megyei kollektív gazdaságot presztízs okokból Ákosfalván létesítették, mert ott a második világháború alatt internálótábor működött, ahová az (akkor illegalitásban lévő) kommunista párt tagjait és szimpatizánsait zárták be. 1950. július-1950. szeptember vége. Tömeges kollektivizálás A tartomány területén - az országos irányzatnak megfelelően - tömeges kollektivizálásról beszélhetünk. Alábbiakban táblázatban foglalom össze, hány kollektív gazdaság alakult a két időszakban egyes kisebb közigazgatási egységekben. 29 Proces-verbal dresatín ziua de 11 iunie 1951, în çedinta ordinarä a Biroului Regional. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 19. dos. 120. f. 30 Raport despre activitatea organiza^iilor de partid din raionul nostru [Reghin] Tn domeniul combaterii manifestärilor national-çovine. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 69. dos. 117. f.
