Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)

A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom

258 Kovács Attila Az adatokból jól látszik az 1931. évi népszámlálás kirívó mivolta. A magyar anyanyel­vűek arányának ismételt emelkedéséhez az impériumváltáson túl bizonyára hozzájárult a Lendva-vidéki gazdák földhöz jutásában szerzett csalódottság is, melyet a magyarok mellett a kettős kötődésű családok esetében is ki lehetett tapintani. Az Alsólendva környéki vagy a Lendva-vidéki kolonizáció tényleges kihatását a vidék nemzetiségi összetételre a magyar érában végrehajtott két népszámlálás, az 1910-es (a földreform előtti) és az 1941-es (földreform utáni) összeírás adatainak összeveté­séből lehet kideríteni. A Lendva-vidéken élő magyarok, szlovének és egyéb anyanyel­vűek aránya az elemzett időszakban közel 10%-ot változott (lásd a 6. táblázatot). Első­sorban a szlovén anyanyelvűek javára beállt közel 10%-os arányváltozásban döntő sze­repük volt a telepeseknek, akik egyáltalán nem beszélték a magyart, s így ők alkották a magukat szlovénnak (kisebb mértékben horvátnak) vallók biztos táborát. A két világháború közötti betelepítések a magyar-szlovén nyelvhatár Alsólendva környéki szakaszára is kihatással voltak. A népszámlálási adatok alapján megrajzolt etnikai térképekről kitűnik, hogy a korábban egymástól élesen elhatárolódó ma­gyar-szlovén nyelvhatár a telepítésekből eredően kismértékben „elmosódott”. Az egy­befüggő és Alsólendva környékén kiszélesedő magyar lakosságú települések láncola­tát mozaikszerűvé alakították a 20 év alatt idetelepített családok. Források Arhiv Republike Sloven je - Szlovén Köztársaság Levéltrára (= AS) 71, fasc. 44, Esterházy; Zakupodaja in kolonizacija. 46, Esterházy; Úprava občine Gaberje. 54, Esterházy; Utrditev subjektov- Radmožanci, Genterovci, Mostje, Zamostje, Kamovci. 55, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave. Odloki o utrditvi subjektov, različne pritožbe lede zemljišča in zgradb. 56, Esterházy; Zemljiško knjižni spisi, kolonizacija, popis razlaščenih in vrnjenih zemljišč. 59, Esterházy, 1) Splošno 2) Načrti 3) Spisek določnikov agrarnih interesentov pri Savezu agrarnih skupnosti v Zagrebu 68, Esterházy; Dobrovnik in Žitkovci. 69, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave, Zemljiško knjižni sklepi, Odloki o utrditvi subjektov, Dodelitev zemljišč, zakupodaja in splošno. 74, Esterházy; Supermaksimum, utrditev objektov in prepisi k zemljiški knjigi. Pokrajinska in Študijska knjižnica - Területi és Tanulmányi Könyvtár (= PIŠK) Murska Sobota, Arhiv sreskega načelstva, Fasc. 17, Agrarne zadeve. Vas Megyei Levéltár (VaML) XIV. 10 Klekl József iratai, Vas és Zala megyei szlovén vidék fontosabb eseményei 1914. au­gusztus 20-tól 1941. április 25-ig. 1910. évi népszámlálás: A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. Budapest, 1912. Prekmurje. Seznam oböin. Murska Sobota 1921. (Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota). Popis stanovništva: 1931, Dravska Banovina, Beograd, 1945. 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községenként (országhatáron kívüli terület). Kéz­irat. Budapest, 1990. Jugoslavija, 1919. augusztus 17. 198/3. Novine, 1924. január 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom