Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Délszláv kolonizáció Alsólendva környékén a két világháború között 255 a német és horvát anyanyelvű személyek között oszlott meg (135 fő).45 A következő, 1921-ben, már jugoszláv uralom alatt - de még az első telepítések előtt - végrehajtott népszámlálás adatai szerint Alsólendva és környéke lakosságának 82%-a volt magyar anyanyelvű (10 587 fő), 16%-a szlovén (2056 fő) és 2%-a (277 fő) tartozott az egyéb csoportba (horvátok, németek...).46 A két népszámlálás nemzetiségi adatai közötti eltérés az impériumváltásnak tudható be, mivel egyrészt a magyar hivatalnokokat és egyéb állami alkalmazottakat elsősorban szlovén nemzetiségű hivatalnokok váltották fel, másrészt viszont a kétnyelvű és kettős identitással rendelkező személyek a mindenkori impérium - ez alkalommal az Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - elvárásainak megfelelően nyilatkoztak anyanyelvűkről. Az 1921-es adatok szerint a Lendva-vidéken összefrt 2333 szlovén, német és egyéb (főleg horvát) anyanyelvű személy közül 1729 személy Alsólendván, Hosszúfaluban és Csentében élt, elsősorban e települések szőlőhegyein. Ugyanakkor a Lendva-vidék sík területén fekvő településeken - amelyeket legjobban érintett a földreform - a magyarok aránya még magasabb volt, mint az egész vizsgált térségben. Az 1921-es népesség-összeírás adatai szerint Lendva-vidék 19 településén 12 920 személyt írtak össze. A következő népszámlálásig eltelt tíz év alatt Alsólendva környékén 5 kolonistatelepülést hoztak létre összesen 1149 fővel. Ennek ellenére az összlakosság számát megvizsgálgatva kiderül, hogy a tíz év alatt mindössze 124 fővel növekedett a népesség: az 1921-es 12 920 főről az 1931-ben összeírt 13 047 főre. A tíz év alatti minimális növekedés meghatározó oka a kivándorlás volt. Az egyébként a telepítések előtt is túlnépesedett Lendva-vidéken a kolonizáció az elvándorlás folyamatát csak felgyorsította, illetve nagyobb méretűvé tette. Míg a kivándoroltak az 1920-as években Dél-Amerikát vették célba, addig a húszas évek végétől, a harmincas évek elejétől egy másik irányú és más típusú munkavállalás terjedt el; a nyugat-európai országokban vállalt mezőgazdasági idénymunka.47 A vidék kivándoroltjainak túlnyomó többsége az itt élő magyarok közül került ki. A kivándorlás mellett a lakosság gyér növekedésére a természetes szaporodás csökkenése is kihatott. A tíz év alatti minimális növekedés további okait keresgélve meg kell említeni azt a tényt is, miszerint a Lendva-vidéken - hasonlóan az „északi területekhez” - bérletet kapott telepesek közül nem mindenki telepedett le, hanem a számukra kiutalt földet bérbe adták a környező településeken élőknek, illetve a kolóniák lakóinak. Az 1931-ben a kolóniákról készült beszámolóban feltüntették, hogy a „papíron" letelepedők közül hét család 43 családtaggal még nem érkezett meg a számukra kijelölt lakhelyre. Az összlakosság számánál is meglepőbb adatokat kapunk, ha az új államban lezajlott két népszámlálás anyanyelvi adatai kerülnek összevetésre. Ezekből ugyanis kiderül, hogy a magyarság száma és aránya tíz év alatt nagyjából megfeleződött. Ahogy arról már szóltunk, 1921-ben Lendva-vidék összlakosságának 82%-a jelölte a magyart, 16%-a a szlovént anyanyelvének és 2% az egyéb anyanyelvűek csoportjába sorolta magát.48 Tíz évvel később, ugyanezen települések lakosságából 39,6% (5171 fő) magyar, 55,6% (7257 fő) szlovén, míg a maradék 4,8% (619 fő) egyéb anyanyelvű volt.49 A magyarság ily nagyarányú csökkenésére legnagyobb hatást gyakorló ok a földkérdés anyanyelvi bevalláshoz történt kapcsolása jelentette. Ezzel magyarázható a korábban 45 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községenként. Budapest, 1912. 46 Prekmurje. Seznam občin. Murska Sobota 1921. (Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota.) 47 Kerecsényi Edit: Távol a hazától... Lendva-vidéki magyar kivándorlók és vendégmunkások. Lendva, 1994, 25-34. p. 48 Prekmurje. Seznam občin. Murska Sobota 1921. (Pokrajinska in študijska knjižnica Murska Sobota.) 49 Popis stanovništva: 1931, Dravska Banovina, Beograd, 1945.
