Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
234 Gaucsík István ügyviteli nyelvű ipartársulatok érdekeinek érvényesítése beszűkült, egy különálló magyar iparosszövetség kiépítésére a magyar kisiparosság mind létszámában, mind vagyonállományában erőtlennek bizonyult.51 Etnikai kisebbség a gazdaságban A csehszlovákiai magyarság gazdasági helyzetével és a gazdaság egyes területein hiányosan kiépült - status nascendi állapotban vagy kiépülőiéiben lévő - szervezeti hálózattal csak néhány szerző foglalkozott.52 Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez a problémakör marginális témaként jelent meg. Az elemzések, áttekintések és felvetések közös jellemzője volt, hogy az etnikai közösség gazdasági-szociális lemorzsolódását döntően két tényezőre vezették vissza. A vélemények egyik meghatározó alkotóelemét a hatalomváltás előtti liberális magyar gazdaságpolitika gyakorlatának a kritikája alkotta. A magyarországi gazdasági fejlődést a magyarság szempontjából egyoldalúnak tekintették (tőkegyenge agrárgazdaság), amely - ha a sarkított okfejtéseket követjük - káros következményekkel járt a későbbi kisebbségi magyarok számára: a vagyoni különbségek igazságtalanul növekedtek, a plutokrácia szabadon uralkodhatott, a kisegzisztenciák megsemmisültek, a középosztály összetartó ereje feloldódott, a földbirtokos réteg eladósodott és persze a nemzetiségek gazdaságilag megerősödtek. Emellett az 1918 előtti területi, regionális fejlesztést nemzetpolitikai szempontból átgondolatlannak és mesterségesnek tartották. Szerintük a földműves-, iparos-, kereskedő- és munkásrétegek felemelése később megakadályozhatta volna az 1918 utáni szociális jellegű földindulást a szlovákiai magyarok körében. A megállapítások hátterében az 1930-as évek második felében és végén felerősödött önálló nemzeti irányftású, azaz a más nemzetiségűektől, idegen fajúaktól (értsd zsidóktól) „megtisztított” gazdaság létrehozásának igényét is felfedezhetjük.53 Lehetséges, hogy az 1930-as évek válságérzete szintén megmutatkozott, hiszen a kortársak a gazdasági válságot társadalmi és szellemi válságként is megélték. A viták központi témáját az állami beavatkozás mértéke, a nemzetközi és nemzeti racionalizálás hiánya alkotta. A liberális elméletektől való elfordulás, a „megváltozott” kapitalizmussal való szembesülés ekkor érhető tetten.54 51 Az Országos Szövetség alá tartozó magyar titkárság tervét vagy a Vitovszky József által 1931-ben beterjesztett szövetségi reformjavaslat elfogadását sem sikerült elfogadtatni. 52 Például Hantos: i. m. 77-79. p.; uő.: Gazdasági helyzetünk - kisebbségi gazdasági politikánk feladatai. Bars, 1938. február 12. 7. sz. 1-2. p.; uő.: Kisebbségi gazdaságpolitika. Hitel, 1937. május 27. 3. sz. 3. p. Lásd még Varga: i. m. 218-219. p. 53 Hantos László: A nemzeti gondolat gazdaságpolitikai célkitűzése. Új Élet, 1938. szeptember-október, 405-413. p. 54 Ormos Mária: A gazdasági világválság magyar visszhangja (1929-1936). Budapest, Eötvös Kiadó-PolgART Könyvkiadó Kft., 2004, 129-130. p. Csehszlovákia esetében - hasonlóan a többi iparosodott államhoz-alapvető jegyekként a világgazdasági válság általános ismertetőjelei (a nemzetközi hitelkapcsolatok felbomlása, a termelés, a befektetések visszaesése, növekvő szociális ellentétek stb.) mutatkoztak meghatározónak, az ország sajátságos gazdasági feltételeivel szemben. Az egyes ipari ágazatokba és a mezőgazdaságba fokozatosan begyűrűző válság visszavetette a termelékenységet, a fogyasztást és a befektetői kedvet. Katasztrofális helyzetbe került a hagyományos kiviteli kereskedelem, a munkanélküliség a népesség egyharmadát-egynegyedét sújtotta. A csehszlovák gazdaságtörténet többek között a külföldi piacoktól való függést, a versenyképtelen ipari szerkezetet, a beszűkült hazai piacot, az autarkiát, a konkurenciaképesség alacsony fokát sorolja a válság fő okai közé. Lacina, Vlastislav: Dopad hospodáfské krize tŕicátých let na československou ekonomiku. Československý časopis historický, 1989. 1. sz. 59-68. p.; uő: Hospodárska politika v Československu v prvnľch letech veiké krize (1929-1932). Sborník k dejinám 19. a 20. století, 1979. 6. sz. 381-401. p.; Prúcha, Václav: Economic Development and Relations, 1918-89. In Musil, Jiff (ed.): The End of Czechoslovakia.
