Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
232 Gaucsík István 2. táblázat. A kereskedelmi bankok nemzetiségek szerinti betétmegoszlása A bankok nemzetiségek szerint Betétek 1918-ban Betétek 1938-ban Millió Kč%-ban Millió Kč%-ban Szlovák 137,1 11,4 1163,2 41,0 Cseh-1001.0 35,3 Magyar és német 1060,3 88,6 669,6 23,7 Összesen 1197,4 100,0 2833,8 100,0 Forrás: Halion, Ludovľt: Príčiny, priebeh a dôsledky štrukturálnych zmien v hospodárstve medzivojnového Slovenska. In Slovensko v Československu 1918-1939. Bratislava, Veda, 2004, 330. p. Az ipartársulatok szervezeti széttöredezettsége45 A kisiparosok és kiskereskedők érdekvédelmi szervezeteinek gyökerei szintén a dualizmus korába nyúltak vissza. A céhrendszert felszámoló magyar liberális törvényhozás új kereteket alakított ki, amelyek a szabad termékkereskedelem követelményeinek jobban megfeleltek, az iparágak és a vállalkozások szervezésével, a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat hatékonyabban elláthatták.461918 után a cseh országrészben az osztrák, Szlovákiában és Kárpátalján a magyar törvények maradtak érvényben. Csehszlovákiában csak 1924-ben egységesítették az ipartörvényt, amelybe a korábbi osztrák rendeletet is beolvasztották. Az ipartársulatok szervezeti egyesülése kétféle módon mehetett végbe. Vagy területi alapon Q'árás, tartomány, kamara), vagy a szakágazatok szintjén valósulhatott meg. Ezek alapján beszélhetünk területi, ill. szakszövetségekről. A két világháború között inkább a cseh mintájú szervezetépítés volt a jellemző, amely tartományi szinten realizálódott, de a német kisebbség is jelentős bázissal rendelkezett.47 45 Az ipartársulatok helyzetére lásd Gaucsik István: A csehszlovákiai magyarság gazdasági szervezetei (1918-1938) Gazdasági egyesületek, szövetkezetek, ipartársulatok. Korall, 2004. 18. sz. 59-62. p. 46 Az 1859-es osztrák ipartörvény csak a ciszlajtán tartományokra vonatkozott. A törvény reformjára 1883- ban és 1885-ben került sor. Magyarországon az 1872-es Vili. te. alapján hozták létre az ipartársulatokat, amelyeket a céhek megújított szervezeti folytatásának tekinthetünk. Az 1884. évi XVII. te. az ipartestületek kialakításáról rendelkezett, ezek nagyobb önállóságot kaptak. Kaľavský, Michal: Zrušenie cechov a problémy spoločenskoekonomickej aktivizácie remeselníkov na Slovensku. In Zborník Slovenského národného múzea, 1988, História 28, 218-231. p. 47 Ŕád živnostenský. I. köt. Zost. Štedrý, Bohumil-Buchtela, Rudolf. Praha, Československý Kompas tiskaíská a vydáv, akc. spol., 1926, 523-530. p.; Československá vtastivëda. VI. köt. Praha, Sfinx Bohumil Janda, 1930, 177-180. p.; Živnostenský zákon pre územie Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Zost. Brejcha, Jaroslav-Fikera, Viktor. Praha, Československý Kompas tiskafská a vydáv, akc. spol., 1925, 570-580. p. A 259. sz. ipartörvényt 1924. december 1-jén tették közzé. Az ipartársulatok ugyanazon szakmabelieket tömörfthették községi vagy járási szinten. Az iparosoknak és kereskedőknek kötelező tagságuk volt, a gyártulajdonosok ez alól kivételt képeztek. A korszakban a szakjellegű, ill. rokon szervezetek létrehozása terjedt el. Az ipartársulatok a gazdasági feladatok és az iparjogból származó kötelességek mellett művelődési, oktatási és humanitárius célokat is felvállaltak.