Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi gazdasági önszerveződés
228 Gaucsľk István elsősorban a magyar hitelszövetkezetek központjának létrehozása merült fel. Ezt indokolta volna az a nagy számú hitelszövetkezet (1931-ben 212), amely a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalom fejlesztését szolgálta. Erről a törekvésről azonban alig vannak információk. A Központi Szövetkezet monopolizálta a nem szlovák hitelszövetkezetek feletti központszerepet, gazdasági és politikai okok miatt nem támogatta volna egy magyar kisebbségi központ létrehozását. A másik esélyt a mezőgazdasági szektoron belül a termelőszövetkezetek (pl. tej- és állattenyésztő szövetkezetek, ill. szövetkezeti szeszfőzdék, 1931-ben összesen 50) központja jelenthette volna, de ilyen sem alakult. A többi szövetkezeti fajtán belül a magyarság képviselete gyakorlatilag nem volt számottevő, innovatív, modernebb fajtákat pedig saját erejéből képtelen volt alapítani. A központszervezés hiányosságainak súlyos következményei voltak: a magyar szövetkezeti fajták elestek az állami és a közigazgatási dotálási akcióktól, az olcsóbb hitelforrásoktól, szervezetlenségük folytán csak a Hanza számára nyílt lehetőség egy alszervezet megvalósítására, azonban ez országos viszonylatban kiélezett versenyhelyzetbe került.33 1. táblázat. A csehszlovákiai szövetségek és központok nemzetiségi megoszlása 1929-ben Nemzetiségek Foglalkozási csoportok Földműves Alkalmazotti Polgáriiparos Szövetség, központ száma Szövetség, központ %-os aránya Szövetség, központ száma Szövetség, központ %-os aránya Szövetség, központ száma Szövetség, központ %-os aránya Csehek 20 48,78 9 64,29 11 52,38 Szlovákok 6 14,63--1 4,76 Németek 9 21,95 3 28,57 8 38,10 Magyarok 1 2,44-Rutének 3 7,32-Lengyelek 2 4,88 1 7,14-Zsidók-1 4,76 Összesen 41 100,00 14 100,00 21 100,00 Forrás: Štatistická príručka Republiky Československé IV. Sestavil Štátni úrad štatistický, Praha, Nákladem Státního úradu štatistického - v komisi kníhkupectvľ Bursľk&Kohout, 1932, 168-169. p. (a VI. 88. sz. táblázat adatai alapján) 33 Rados: i. m. 775-778. p. Rados K. Béla említi, hogy 1920-ban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének ülésén, a magyar delegátusok kezdeményezésére olyan határozat született, amely felszólította Csehszlovákiát, hogy tegye lehetővé a magyar szövetkezeti központok létrehozását (uo. 776-777. p.). Uő: A szövetkezeti ügy Cseh-Szlovákiában 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle, 1932. 10. sz. 850., 851-852. p. Szerinte jogi akadálya nem volt a magyar központok létrehozásának. A Hanza a földműves csoporton belül az összes (41) szövetség és központ között a taglétszámot tekintve a 9. helyet foglalta el, miközben prágai, brünni és pozsonyi központokat előzött meg. Ez az adat azonban csalóka, mert ha a nemzetiségi megoszlást követjük, akkor a 653 tag szemben az országos szinten szervezett cseh (7954), német (1884), ill. szlovák (1890) adatokkal szemben kevés. A Hanza a pénzügyi mutatók tekintetében, a házitermékekkel való kereskedés kategóriáján belül, a bevételt illetően Szlovákiában az első helyen szerepelt, de országos összehasonlításban ez megint kevés volt. (A számítások a Štatistická príručka Republiky Československé IV. Sestavil Statní úrad štatistický. Praha, Nákladem Státního úradu štatistického - v komisi kníhkupectví Bursík&Kohout, 1932, 168-169. p. alapján készültek.)
