Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
A visszatért Muravidék 1941-1944 135 jelentős volt azok száma is, akik különböző magyarországi tájegységekből első alkalommal kerültek a Mura mentére. A pontos számok, valamint a különböző arányok megállapítása még várat magára. A Muravidék oktatási helyzetére vonatkozólag - csupán ízelítőként - megemlítjük, hogy a visszacsatolást követően kinevezett új, illetve a korábbi időszakból megmaradt tanítók 1941. augusztus 5-én tettek fogadalmat Muraszombatban. Abból az alkalomból Hartner Nándor arra buzdította a pedagógusokat, hogy „a jugoszláv uralom által 22 év alatt elültetett gazt kell kigyomlálniuk a nép lelkének jó termőtalajából”. A vidékre újonnan betelepített tanítók egyébként állítólag arra is fogadalmat tettek, hogy a Mura menti szlovén tájszólást is megtanulják.55 Két esztendővel később hivatalosan is kötelezővé tették a szlovén nyelvjárás tanítását, ugyanis minisztériumi rendelettel heti 6 órában határozták meg az ún. vend nyelvet mint anyanyelvet a szlovénok lakta muravidéki települések iskoláiban. Az anyanyelv tanítása alól a szülők a miniszterhez címzett kérvényben felmentést kérhettek. Az iskolák tanítási nyelve természetesen továbbra is a magyar volt.56 57 Kállay Miklós magyar miniszterelnök zalaegerszegi látogatása során az alsólendvai járás küldöttségét is fogadta, élén Országh Pál országgyűlési képviselővel. Egyéb fontos kérdések mellett a küldöttség tagjai elsősorban a Mura folyó szabályozásának elvégzését sürgették a kormányfőnél.58 Muravidék-szerte nagy jelentőségett tanúsítottak a terület Magyarországhoz történő visszacsatolása 2. évfordulójának. A központi muraszombati rendezvényen felvonult a Vas vármegye, a járás és Muraszombat teljes vezetősége. Az ünnepi beszédek, megemlékezések sorában ismételten kiemelt szerepet kapott Hartner Nándor országgyűlési képviselő, valamint dr. Grősz József megyéspüspök és dr. Szűcs József főispán.59 Politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos eseménynek számított, hogy 1943. július 27-én Muravidékre látogatott báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter. Hartner Nándor 1943 decemberében hosszú beszédet mondott a magyar országgyűlésben, amelyben kitért számos kérdésre, és - mivel ez volt az első felszólalása a plénum előtt - aprólékosan ismertette a muravidéki helyzetet. Elsősorban a „vendség szabad döntésére" helyzete a hangsúlyt, kérve a kormányzatot, hogy e közösség esetében ne alkalmazzanak általános kisebbségvédelmi megoldásokat, továbbá tartsák szem előtt, hogy ez a népcsoport (amely amúgy is erős magyar kötődésű) nyelvében is fokozatosan magyarrá válhasson. Hartner külön kérte, hogy a muravidéki szlovénok esetében semmilyen szinten ne használják a „nemzetiség” vagy a „kisebbség” kifejezést, mert a népcsoport tagjai maguk sem tekintik annak magukat.60 Az átlagembert és a köztisztviselőt 1944 elején a Mura mentén is elsősorban az foglalkoztatta, hogy az új esztendő meghozza-e a békét. A nyomor, a tragikus események és a félelem mindenekelőtt a háború befejezésének óhaját váltották ki az emberekből. A sajtó is rendszeresen ezzel a kérdéssel foglalkozott, persze a magyar katonai sikerek reményében, ami leginkább meghatározó volt a Mura mente politikai hovatartozása szempontjából. 56 MéV, 1941.augusztus 8. 2. p 57 MéV, 1943. május 28. 7. p 58 MéV, 1942. augusztus 21. 1. p. 59 MéV, 1943. április 23. 2-3. p. 60 MéV, 1943. december 17. 1-2. p.
