Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
Revízió és integráció
A visszatért Muravidék 1941-1944 133 alatt is magyarok voltatok, magyarként tértetek vissza és mi örömmel öleltünk benneteket magyar keblünkre.”43 1941. december 31-én hatályba lépett a Délvidék visszacsatolásáról szóló törvény, amely a Magyarországhoz visszacsatolt terület állampolgársági helyzetét volt hivatott rendezni. A törvény értelmében azok a személyek, akik az elszakítás előtt magyar állampolgárok voltak, hatósági intézkedések nélkül váltak ismételten magyar állampolgárrá.44 A Magyar Élet Párt muraszombati szervezete 1942. március 7-i értekezletén több, a szélesebb régiót érintő, valamint helyi jellegű politikai kérdésről szó esett. Hartner Nándor országgyűlési képviselő, kerületi pártvezető kijelentette, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy a kormány 1 milliárdos hitelakciójából a Muraszombati járás kisgazdái minél nagyobb összegben részesüljenek. A zsidókérdésről akkor még úgy nyilatkozott, hogy nem az a cél, hogy a zsidót kivegyék valamelyik üzlet irányításából, és helyébe egy „keresztény zsidót" ültessenek, hanem arra kell törekedni, hogy a gazdasági életben a keresztény szellem érvényesüljön. Az elítélendő a nemzetiségi és kisebbségi kérdésről ismételten hangoztatott szélsőséges álláspontja volt. Az említett ülésen a következőket mondta:....vend nemzetiségi kérdés nincs, mert a vend magyarnak vallja magát és meg is sértődne, ha nemzetiséginek tekintenék.” Továbbá hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdést a Szent lstván-i gondolat jegyében kezeli a magyar kormány, azonban bizonyos, általános európai jellegű revíziót kilátásba helyezett.45 Fontos eseménynek számított, hogy 1942 májusában a Muravidéken is megkezdődött az egykori jugoszláv földreform (agrárreform) intézkedéseinek a felülvizsgálása.46 A tájegység területén 1943 tavaszán már intenzíven folyt az egykori jugoszláv földreform során kiosztott földek elosztása. A földreform alá eső földek formálisan visszaszálltak az államkincstárra, majd azok újabb kiosztásra kerültek. A földjuttatásnál figyelembe vették, hogy nem kaphattak földet azok, akik „nemzethűségi szempontból megbízhatatlanok” voltak, vagy olyan magatartást tanúsítottak, amely hazaárulásnak minősült. A Muraszombati járásban - a helyi sajtó közlése szerint - a földek újraosztása nem okozott nagyobb problémát és változást, mert oda a két világháború között csak csekély számú telepest irányítottak.47 Másképpen alakult azonban a helyzet a Lendvai járás területén. Az említett területről 1942. június 22-23-án a hatóságok 668 személyt, a két világháború közötti években a Mura mentére telepített, Isztriából és az Isonzó völgyéből származott ún. „kolonistát” a sárvári internáló táborba szállítottak. Az elhurcoltak többsége ott várta meg a háború végét.48 Úgyszintén a helyi sajtó közleménye szerint 1942 tavaszán a Muraszombati járás főszolgabírója több szlovén nemzetiségű személyt kiutasított az országból. A kiutasítás okáról keveset tudunk, azonban feltételezhető a döntés politikai vagy bűnügyi indítéka.49 Tekintettel arra, hogy a katonai közigazgatás bevezetése után nem működött Muraszombat város képviselő-testülete sem, a kérdés megoldása egyre sürgősebbé vált. Hosszúra nyúló előkészületek után a főszolgabíró 1942 májusában kinevezte az új képviselőket. A következő napokban a Muraszombati járás több községében úgyszin43 MéV, 1941. december 5. 1-2. p. 44 MéV, 1942. január 30. 2. p. 45 MéV, 1942. március 13. 1-2. p. 46 MéV, 1942. május 8. 3. p. 47 MéV, 1943. április 30. 3. p. 48 Godina, Ferdo: i. m. 99-102. p. 49 MéV, 1942. május 8. 3. p.
