Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
92 Péntek János tud elemi szinten sem írni-olvasni magyarul, azon a nyelven, amelyen tanítania kellene. Ezen a nyáron ezért kellett a Kovászna megyei tanfelügyelőségnek nyelvvizsgát tartania a tanároknak. A diplomának pontosan tükröznie kellene a végzős nyelvi kompetencia-szintjeit, ill. azt, hogy ez a nyelvtudás őt mire jogosítja föl. Egyetemi (tudományos) képzés, gyakorlati (közéleti) pályára való felkészítés vagy tanárképzés? A képzési célnak közvetlen nyelvi vonatkozása van: az egyik esetben kiemelten fontos a nemzetközi kommunikációra való felkészülés, a világnyelv-ismeret, a másik esetben Qogon, közgazdasági szakokon) elengedhetetlen a magas szintű államnyelvi ismeret, a pedagógusképzésben alapvetően fontos az oktatás várható nyelvére való felkészülés. Ez a józan differenciálás hiányzik a jelenlegi képzésben. És noha az államnyelv-ismeret elengedhetetlen jó néhány pályán, ez többnyire nem elégséges: nem ellensúlyozza a munkaerőpiac etnikailag továbbra is diszkriminatív voltát. Ez a közalkalmazotti pályákra is érvényes, különösen az olyan státusokra, amelyek kiemelt bérrel és hatalommal járnak (még az orvosi állások is ide tartoznak!). A tanárképzés korábban is többcsatornás volt, különösebb nyelvi hangsúly nélkül. Most az eredeti terv szerint a tanárképzés az új modellnek megfelelően a 2. szintre került volna, ahogy Magyarországon is tervezik, de közben - magyar javaslatra is - megmaradt többcsatornásnak. így semmi remény arra, hogy a tanárképzés általános szintje és nyelvi szintje javuljon. Némelyek szerint erre nincs is szükség: különösen falusi környezetben a képesítés nélküli pedagógus vagy a gyengén képzett pedagógus is tökéletesen megfelel. Ez a szemlélet érvényesül most a mi egyetemünk közreműködésével a tanítóképzésben és a tanárképzésben egyaránt. Ezen csak úgy lehetne segíteni, ha az a nyelv, amelyen ajelölt tanítani fog, a tanárképzés programjában is kiemelten lenne jelen, és az egyetemi záróvizsgának is fontos része volna. A különböző képzési szintek oktatási alapnyelve Az oktatásnak minden esetben van egy alapnyelve, ahhoz társulhat teljesen gyakorlati megfontolásból is más nyelvi képzés, a nemzetközi kapcsolatok és mobilitás követelményeként valamely nemzetközi nyelv bekapcsolása a képzésbe. A külső régiók kisebbségi kétnyelvűségében nincs számottevő különbség a magyar és a román, a magyar és az ukrán, a magyar és a szlovák stb. nyelvek nemzetközi ismertsége között. Ebből következik, hogy 1. minden esetben egyformán szükséges a világnyelv-ismeret, 2. az viszont nem indo-