Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Kitekintés

Nyelvpolitika elméletben és gyakorlatban: KÉTNYELVŰSÉG A FINNORSZÁGI EGYETEMEKEN KOVÁCS MAGDOLNA Helsinki Egyetem A finn nyelvpolitika és az egyetemi nyelvhasználat történelmi háttere A finnországi nyelvpolitikát elismeréssel szokták említeni a kisebbségi nyelv­­politikával és a kétnyelvűséggel foglalkozó kutatók (Phillipson és Skutnabb- Kangas, 1997). Az 5,2 millió finnországi lakosnak 5,55%-át kitevő, számsze­rűleg kb. 290 ezres (www-TIL 20041) svéd ajkú kisebbség széleskörű nyelvi jogokat élvez. A mai finn nyelvpolitikának történelmi gyökerei vannak; e tör­ténelmi háttér nélkül a mai, ún. pozitív diszkrimináción alapuló kisebbségi nyelvpolitika talán nem is jöhetett volna létre. Az 1200-as évek közepétől kezdve a finn területek fokozatosan a svédek uralma alá kerültek, s Svédország részét képezték egészen 1809-ig. A svéd uralom alatt a hivatalos nyelv kezdetben a középkor „lingua francá”-ja, a la­tin volt, majd az 1600-as évektől kezdve a svéd lett. Ennek következtében megindult egy elsvédesedési folyamat, különösen az arisztokrácia és a váro­si lakosság körében, de a parasztság továbbra is finn ajkú maradt. Az észa­ki területeken az őslakosság a számi (lapp) nyelve(ke)t beszélte. Az önálló­sággal nem rendelkező „Finnország” tehát már ekkor többnyelvű volt a gya­korlatban. Az 1808-09-es svéd-orosz háború következtében a finn területek a cári birodalomhoz kerültek autonóm nagyhercegség formájában. A cári ad­minisztráció kezdetben nem kérdőjelezte meg a svéd nyelv központi szere­pét. A finn nyelvi harc az 1820-as években kibontakozó nemzeti ébredéssel egy időben indult meg. A finn érzelműek, azaz az ún. fennománok A. I. Arwidsson (1791-1858) szállóigévé lett mondatát tűzték zászlajukra: „Své­dek már nem vagyunk, oroszok nem akarunk lenni, legyünk tehát finnek." 1841-ben még csak a fiúiskolákban és csak heti 2-4 órában tanítottak fin­nül, 1851-ben már egyetemi szinten is megindulhatott a finn nyelv és iroda­lom oktatása. A finn nyelv egy 1863-as cári rendelettel - melyet 1883-tól al­kalmaztak kötelező érvénnyel - vált a svéd nyelvvel egyenrangúvá az állami szektorban. A rendelet szerint a finn nyelvű beadványokat is el kellett fogad-1 A webhelyekre utaló rövidítések feloldása a Hivatkozásokban található, a cikk végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom