Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
I. Bevezetés
22 Kontra Miklós nak elképzelni, a kisebbségiek meg csakis ilyet láttak a Trianon óta eltelt évtizedekben.) Ha „szenvedéstörténeti" szempontból6 tökéletesen értem is ezt a magyar véleményt, nyelvészként csakis hibásnak tarthatom. Hogy miért, annak megválaszolását kezdhetném egy politikai érvvel. A mérvadó nemzetközi ajánlások, például A nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló hágai ajánlások, amit az EBESZ kisebbségi főbiztosa tett közzé 1996-ban, expressis verbis kimondják, hogy „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek identitás-megőrzési joga teljes egészében csak úgy valósulhat meg, ha az oktatási folyamat során anyanyelvűket kellő mértékben elsajátíthatják.” De ehhez rögvest hozzáteszik, hogy „Ugyanakkor a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek felelőssége integrálódni a szélesebb társadalmi közösségbe a hivatalos nyelv kellő mértékű elsajátítása által.” (Hágai ajánlások, 1. pont) Ugyanezt az elvárást fogalmazza meg a legjobb olyan tervezet, amit egy Nyelvi Emberi Jogi Nyilatkozat reményében szövegezett meg a kisebbségi nyelvi jogi kérdések első számú nemzetközi szaktekintélye, Töve Skutnabb- Kangas (1999: 7, saját fordításom, K.M.): „Egy Nyelvi Emberi Jogi Nyilatkozatnak egyéni szinten a következőket kell garantálnia az anyanyelv(ek) vonatkozásában Mindenki • azonosulhat az anyanyelvével (vagy anyanyelveivel) úgy, hogy azt mások elfogadják és tiszteletben tartják • tökéletesen megtanulhatja az anyanyelvét mind szóban (ha ez fiziológiailag lehetséges), mind írásban (ez azt feltételezi, hogy a kisebbségek a saját nyelvükön részesülnek oktatásban) • használhatja az anyanyelvét (anyanyelveit) a legtöbb hivatalos helyzetben (beleértve az iskolát is). más nyelvek vonatkozásában • mindenki, akinek az anyanyelve nem hivatalos nyelv abban az országban, ahol lakik, kétnyelvűvé (vagy háromnyelvűvé, ha két anyanyelve van) válhat az anyanyelvén és a(z egyik) hivatalos nyelven (saját választása szerint). 6 Bárdi Nándor kifejezése (2004: 10).
