Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
200 Csányi Erzsébet Ezen a téren is vannak felemás részmegoldások. Elsősorban a két Szabadkán működő kar, az Építőmérnöki és a Közgazdasági Kar nyújtotta korábban és ma is a legtöbbet magyar ajkú hallgatóinak. A kialakult tradíciónak és a sok magyár hallgató jelenlétének köszönhető, hogy a szerb nyelvű előadásokkal párhuzamosan főleg az első és második éven magyar nyelvű előadásokat is szerveznek e két karon a tantárgyak többségéből. A teljes képzési folyamatnak ez végül kisebb hányadát képezi, mert a magasabb évfolyamokon már nem tudnak magyar tagozatot kialakítani a diákok lemorzsolódása miatt, ugyanis egy tagozat kialakításának alapfeltétele minimum 30 hallgató, különben nem szervezhető meg az előadás. Ezeknél a diákoknál a két képzési nyelv viszonylag arányos eloszlása valóban serkenti az ún. hozzáadó kétnyelvűség kialakulását a felcserélő kétnyelvűség helyett. Még akkor is, ha jelenleg inkább instabil kétnyelvűségi helyzet jellemzi az ország politikáját, vagyis hosszútávon a kisebbségi lakosság beolvasztása a cél. A szabadkai székhelyű karok ezeket a magyar nyelven tartott órákat órarendbe iktatva tartják nyilván, de pénzügyileg nem tudják lefedni őket, mert az egyetem ilyen értelemben belgrádi irányítású. A magyar órákat a tanár valójában ingyen tartja. A magyar nyelvű előadások gyakorlata ezért minden pillanatban veszélyeztetett, ingatag alapokon van. Egészen más alapfeltételekhez kell igazodni Újvidéken. Mégis mondható, hogy az Újvidéki Egyetem újvidéki székhelyű karain a 70-es évek elejétől a kilencvenes évek elejéig a magyar nyelv jelenléte erőteljesebb volt. Egységes megoldásként létezett az általános tantárgyak (szociológia, pedagógia, pszichológia, politikai gazdaságtan, honvédelem, idegen nyelv) és egyes módszertanok összevont magyar csoportoknak magyar nyelven történő előadása. Ezt a gyakorlatot a kilencvenes évek elején megszüntették, s ugyanígy járt a Jogi Karon folyó képzés is, ahol több szaktantárgy is futott magyarul. A jelenlegi helyzetben a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Tanács azon fáradozik, hogy újból életre keltse az általános tantárgyakkal kapcsolatos régi praxist, mert úgy véli, hogy a fokozatosság taktikai elvét alkalmazva meg tudja törni a monolitnak tűnő egynyelvűséget. A kollégium ilyen irányú konkrét kezdeményezését a Természettudományi- Matematikai Kar Tudományos-tantestületi Tanácsa 2004. szeptember 23-án elfogadta, és mint tanárképző kar felvállalta a programhordozó szerepet is. A kezdeményezést tovább küldte az egyetemi rektori konferencia (az Egyetemi Tudományos-tantestületi Tanács) elé. 2004. október 13-án ez a dékánokból álló testület is megtárgyalta a kérést, hogy az idei iskolaévtől kezdődően egyes általános tantárgyak magyar
