Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

180 Orosz Ildikó

nimálbérhez viszonyítva. Míg a minimálbér Ukrajnában 2004-ben alig érte el az 50 EUR-t, a tandíjak 300 és 1000 EUR közöttiek.

Összegzés

A kárpátaljai magyarság helyzetének sajátosságai:

• szülőföldjük elhagyása nélkül több országváltásban volt részük, „országváltások” hatása;

• politikai diszkrimináció, kollektív bűnösség;

• értelmiségiek kitelepülése/kitelepítése;

• a középréteg összezsugorodása;

• hivatali nyelvváltás kapcsán az érdekérvényesítés, ügyintézés korlátozottsága;

• a városi lakosság számarányának minimalizálódása a lakosságcserék, a mesterséges betelepítések révén;

• negatív attitűdök az állandóan változó hatalommal és annak államnyelvével szemben;

• hátrányos pozíciók a rendszerváltásnál a privatizáció terén;

• a „törődő” állam hiánya miatt a magárautaltság érzésének felerősödése.

Az anyanyelvű oktatás jelentősége, szerepe számukra:

A közösség szempontjából

• A közösség kulturális örökségének őrzője, mert erre nincs állami akarat és forrás.

• A sajátos kulturális értékek reprodukálásának feltétele és egyúttal eszköze, mert államilag nincs megoldva.

Az egyén szempontjából

• Biztos pont a labilis helyzetben, mert ez a történelmi tapasztalata.

• A hátrányos megkülönböztetések ellensúlyozásának eszköze, mert csak ezen oktatáson belül nincs hátrányosan megkülönböztetve.

• Az egészséges önértékelés kialakulásának tere, mert itt van a legnagyobb sikerélménye.

• Esélyegyenlőség, mert a többi helyen nem biztosított az egyenlő starthelyzet.

• Túlélési stratégia része, mert ezen keresztül kerülhet más társadalmi rétegbe.

• Felzárkózási, felemelkedési lehetőség, mert ez biztosítja számára a részvételt a munkaerőpiacon.

A jelenlegi ukrán politikai/oktatáspolitikai/nyelvpolitikai trend mellett a magyar nyelvű felsőoktatás léte és expanziója önvédelmi reflexként egyelőre hatékonyan működik a kárpátaljai magyarság felzárkózása, pozitív vertikális mobilitása érdekében a helyi viszonyok között.