Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
Albert Sándor: Mindenütt ott vannak a háttérben a magyar oktatók Hozzászólások 169 Itt kiderült az, hogy nincs egységes recept a kétnyelvűség kialakítására. Ne is próbáljunk erre egységes receptet kidolgozni, valószínűleg mindenki a saját területén kell, hogy megtalálja a megfelelő megoldást. Én három évtizeden át egy középiskolában dolgoztam, annak a középiskolának igazgatója voltam. Ez a szlovákiai magyar középiskolai hálózat egyik legnagyobb, legismertebb, talán legpatinásabb intézménye: a kassai Ipari Iskoláról beszélek most, ahol magyar nyelvű oktatás folyt minden tantárgyon belül. Százharmincnyolc éve így van ez. Ebből az intézményből kikerülnek a gyerekek, érettségiznek szlovák nyelvből, de nem tudnak szlovákul beszélni, mert nincs meg a megfelelő készségük. Aztán visszajönnek öt év múlva érettségi találkozóra, és gondjuk van megtalálni a magyar kifejezést akkor, ha szlovák környezetben dolgoznak. Tehát ez hasonló, mintha én elolvasok tizenöt könyvet a síelésről, és azt hiszem, hogy tudok síelni. De amíg nem gyakorlom, addig nem fogom tudni. Ha odakerülnek, igenis, nagyon-nagyon rövid időn belül elsajátítják a nyelvet, legyen az szlovák, vagy ukrán, vagy bármi más. És még egy gondolat: szó esett a komáromi Selye János Kollégiumról. Én azt hiszem, tényleg nagyon jó kezdeményezés volt, mert valóban elitképzésről van szó, tehetséggondozásról. Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy olyan gyerekeket próbálunk begyűjteni a szlovákiai egyetemekről, akiket később egyetemi tanárként tudunk majd alkalmazni Szlovákia különböző egyetemein. Nemcsak a magyar egyetemeken. És ez egy nagyon érdekes dolog. Itt elhangzottak statisztikai adatok Ukrajnából is, Nyitráról is. A nyitrai karon a diákoknak a hat százaléka tanul ma magyar nyelven. A mezőgazdasági karon tíz-húsz százalék körül mozog ez a szám. Van Kassán egy kar, képzőművészeti kar, a műszaki egyetemen például harminc százaléka a gyerekeknek magyar, míg az összes többi karon csak egy-két-három százalék. S amikor megnézzük, hogy miért, hát mindenütt ott vannak a háttérben a magyar oktatók. A nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen, Kassán a képzőművészeti karon. Tehát oda kell vinni a magyar oktatókat a szlovák egyetemekre is.
