Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
Hozzászólások 155 földről származó diákok majdnem gondolkodás nélkül elutasítják, vagy nem veszik komolyan ezt a kérdést, hiszen azt válaszolják, hogy azért jöttek az Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, hogy magyarul tanulhassanak, pontosan azért, mert nem lennének képesek arra, hogy román nyelven ezeket a szakokat elvégezzék. Ennek ellenére kommunikáció szakon másodéven felismertük annak a szükségességét, hogy valamilyen formában tanulnunk kellene románul, mert azok a diákok is, akik azelőtt, az egyetemi élet előtt is boldogultunk a hétköznapokban a román nyelvvel, annak következtében, hogy a Sapientia Egyetem - Vásárhelyen legalábbis - majdhogynem úgy működik, mint egy oázis, tehát amikor bemegyünk és késő délután kijövünk az egyetemről, egész végig úgy történik, hogy nem hallunk román szót, csak magyarul beszélgetünk, emiatt elavult a mi román nyelvi ismeretünk is. Tehát annak, hogy a román nyelvet megfelelőképpen beszélhessük, feltétele lenne az is, hogy olyan közegben mozogjunk, hogy nekünk naponta nyíljon lehetőségünk a román nyelv használatára is. Azt pedig, hogy a diákok úgy jussanak be egyetemre, hogy ne kelljen nekik az alapoktól kezdeni a román oktatást, el kellene érni a román tanügynek és fel kellene ismerni a román államnak azt, hogy szükség van arra, hogy másként szólítsák meg már kis korában a magyar diákot, a kisebbségben, a tömbmagyar zónában élő magyar diákot, hogy ne kényszerűségből próbálják megtanítani neki a nyelvet, hanem a diák ismerje fel annak a fontosságát már abban a korban, amikor gondolkodik a jövőjén, hogy neki szüksége lesz a román nyelvre. Mindezek után azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy a Sapientia Egyetemen, legalábbis Vásárhelyen, a tanítás majdhogynem kizárólag csak magyar nyelven zajlik. Ennek következtében a vizsgák is. És amikor a szakmai terminológiát elmondják románul, vagy ezek mellett még angolul is, az nem mindig gyümölcsöző. És amikor például nálunk a kommunikáció szakon kiadtak szakirodalmat román nyelven, hát azt hiszem, mondanom sem kell, hogy nem olvasták el a diákok, egyik sem. Az, hogy a végzős diákjaink, amikor majd diplomáznak, merre veszik az irányt, itthon maradnak-e vagy sem, egyelőre kérdés, és a válasz várat magára. Mindezek mellett azonban szeretném hangsúlyozni, hogy a kivándorlásnak nem csak az az oka, hogy a végzősök nem tudnak elég jól románul. Elsősorban az anyagiak miatt vándorolnak ki. Összefoglalásként hangsúlyoznám azt, hogy a magyar forintokból fenntartott, magyar tulajdonban lévő tudományegyetemnek a legfőbb erőssége az, hogy magyar tanároktól magyarul tanulhat a diák. Lehet, hogy ez hosszútávon majd gyengéje is lesz egyúttal, hogyha nem tudjuk megoldani időben a román nyelv megfelelő szintű oktatását is. De egyelőre ez azt eredményezi, hogy a diákok bizalommal fordulnak felénk, bizalommal fordulnak a Sapientia Egyetemhez, mert azok az előítéletek, amelyeket bizony örököltünk mi is elődeinktől - vélt vagy valós tapasztalatukra hivatkozva -, a román állammal és a román nyelvvel kapcsolatban, azok igenis léteznek, de a Sapientia Egyetemmel kapcsolatban nem jutnak felszínre. Tehát a Sapientia féltve őrzött kincse úgy a diákoknak, mint a tanároknak, és nagyon nagy körültekintéssel kell majd eljárnia az egyetem vezetőségének akkor, amikor megpróbálja megoldani a román nyelv felsőfokú oktatását, vagy amikor román tanárok vagy román diákok fognak jelentkezni az egyetemre.
