Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
148 Hozzászólások Az előbbihez kapcsolódó kérdésre, hogy az európai érvényesüléshez melyik nyelvek szükségesek, a nagy többség (69%) az angolt jelölte meg, 26% pedig úgy gondolta, hogy a német szükséges az európai érvényesüléshez (Id. 5. ábra). 5. ábra. A kérdőívet kitöltő hallgatók válasza a „Melyik idegen nyelvet ’kötelező’ tudni, hogy Európában érvényesülj?" kérdésre Melyik idegen nyelvet 'kötelező' tudni, hogy Európában érvényesülj? 80 - 69 angol német nem válaszolt Egy másik kérdés a felől érdeklődött, hogy igényelnék-e a diákok, hogy az egyetemen több idegen nyelvet is elsajátíthassanak. A válaszok nem meglepőek, hiszen 86% azt válaszolta, hogy igenis igényelnék több nyelv oktatását, 14% pedig nem tartja ezt fontosnak. 6. ábra. A kérdőívet kitöltő hallgatók válasza a „Fontos-e, hogy több idegen nyelvet tanuljál az egyetemen?” kérdésre Fontos-e, hogy több idegen nyelvet tanuljál az egyetemen? 100-X. KD S 50 '(ON U) 0 Az előbbiből következő kérdésre, egyrészt meglepő, másrészt pedig várható válaszok születtek. Ugyanis arra, hogy szeretnék-e, ha az egyetem elvégzéséhez minden diáknak legalább két idegen nyelvből kellene nyelvvizsgát letenni, a többségi válasz az volt, hogy nem szeretnék (82%), s csupán 16%-uk szeretné, hogy több nyelvből is kelljen nyelvvizsgázni (Id. 7. ábra). A két utolsóként említett kérdésből az
