Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
A Partiumi Keresztény Egyetem tannyelvpolitikája... 143 lesztésének legfőbb garanciáját. A kisebbségi lét keretei között működő oktatásnak először egynyelvűnek - magyarnak - kell lennie, hogy aztán megerősödve, biztonságos keretek között és megfelelő humán erőforrások birtokában, gondolkodhasson a két- vagy többnyelvű képzések kialakításán. A kisebbségi helyzetben élő magyaroknak szükségük van a két- vagy többnyelvűségre, de ezt maguknak kell elérniük. A környező országok gyakorlata azt mutatja, hogy a többségi nemzetek nem akarják kétnyelvűvé tenni a kisebbséget, nem támogatják a kétnyelvűvé válást. A többségi nemzetek minden környező országban az egynyelvű, egykultúrájú nemzetállamot akarják és építik. A feladat tehát olyan oktatási intézmények, illetve intézményrendszer kialakítása, amelyben a kisebbségi lét keretei között élő magyarok maguk dönthetnek kétnyelvűségükről, elősegítve ezáltal megmaradásukat és társadalmi beilleszkedésüket. Fontosnak tartjuk az államnyelv megfelelő szintű elsajátítását, valamint legalább egy világnyelv megfelelő ismeretét. Ezért tudatosan elő kell készíteni a talajt az ezt célzó hatékony képzések bevezetésére, ügyelve közben a magyar nyelvű oktatás megtartására és továbbfejlesztésére. Az egynyelvűség tornyába zárkózott anyanyelvű oktatás nem szolgálja a Magyarországon, és még kevésbé a határokon túl élő magyarság hosszú távú érdekeit. Az államnyelvi oktatás, és végső soron az anyanyelv elvesztése azonban még annyira sem! A PKE rövid távú fejlesztési tervei között a következő intézkedések vonatkoznak az idegen nyelvek elsajátításának fejlesztésére, hatékonyabbá tételére: • Idegen nyelven oktatott tantárgyak számának növelése, elsősorban a gazdasági és a társadalomtudományi képzésekben, kihasználva az egyetem magyar anyanyelvű, de a román nyelvet is megfelelő szinten ismerő, „oktatásképes” humán erőforrásait. • Román, vagy más idegen nyelvű tantárgyblokkok bevezetése fenntartva az ésszerűség, és az intézmény alapvető érdekeinek megfelelő arányokat. • Nyelvi kommunikációs készségek fejlesztése román, vagy más idegen nyelven (tréningek, tudományos rendezvények stb.). • Román, vagy más nyelven történő dolgozatírás, publikálás serkentése. Ezen a területen sajnos lemaradások vannak, ami rossz hatással van az oktatók romániai szakmai integrációjára, általában a szakmai-tudományos kapcsolatok és készségek alakulására. • Román egyetemek hallgatóival és oktatóival szervezett közös oktatási és tudományos programok serkentése. Nem csak a szakmai integrációt, de a nyelvi kommunikációs gyakorlatot és az interkulturális közele-
