Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
140 Szűcs István anyaga ismétlődött, míg a kommunikációs készségek fejlesztése háttérbe szorult. Az idegen nyelvórák felvétele kezdetben fakultatív, a hallgatók eldönthetik, hogy járnak-e, és mennyi ideig látogatják ezeket az órákat. Vizsgázni azonban mindenkinek kell valamilyen idegen nyelvből. Hamarosan kiderült azonban, hogy az idegen nyelvek oktatásában és a vizsgáztatásban is komoly problémát jelent a gyenge középiskolai felkészültség. Ahhoz, hogy megfelelő szinten be tudjanak kapcsolódni az oktatási folyamatba, a hallgatókat nyelvi tudásuk alapján és függetlenül attól, hogy milyen évfolyamra jártak, három minőségi csoportba kellett osztani. Az idegen nyelv szakok esetében, egy alkalommal még „nulladik”, felhozó évfolyamot is szervezni kellett, az alacsony szintű középiskolai ismeretek kompenzálása érdekében. Az idegen nyelvek oktatását 1995-ben szabályozza az intézmény, amikor minden szakon, az első évfolyamon, kötelezővé válik legalább egy idegen nyelv felvétele, heti két órában. A nyelvi készségek fejlettsége szerinti csoportok továbbra is megmaradnak, és ma is így történik az idegen nyelvek oktatása. 1997-ben - a hallgatók kérésére - eltörlik a magyar és a román nyelv oktatási kötelezettségét. Ugyanakkor, választható tantárgyként, bevezetik másod- és harmadéven is az idegen nyelv oktatását. A kilencvenes évek második felétől érezhetően javul a felvételire jelentkezők nyelvtudása, mind az anyanyelv, mind az államnyelv, mind pedig az egyéb idegen nyelvek tekintetében. A román nyelv oktatásának kérdése azóta sem merült fel, a hallgatók érdeklődése inkább az idegen nyelvek felé irányult. A három rendszeresen oktatott nyelv - angol, német, francia - mellett szép számmal akadt jelentkező a néhány évig működő holland és lengyel nyelvórák iránt is. Ez utóbbi ma is működik. A Partiumi Keresztény Egyetem hivatalos engedélyezésének időszakában már nyilvánvalóvá vált, hogy a romániai felsőoktatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a nyelvtudás és a nyelvvizsga. Először csak a képzési folyamatban letett nyelvvizsga volt a diplomavizsga feltétele, majd 2000-től már akkreditált tanszékeken, illetve intézményekben letett nyelvvizsgát kellett letenni a diplomavizsga előtt. A gyors változás, valamint a vizsgakövetelmények körüli bizonytalanságok felkészületlenül érték a hallgatókat, így sokan sikertelenül próbálkoztak. A hallgatók és az idegen nyelv tanszékek kezdeményezésére 2001-ben újabb szabályozás történik: minden szakon kötelező legalább egy idegen nyelv felvétele, az első négy félévben.
