Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
A Partiumi Keresztény Egyetem tannyelvpolitikája... 137 Az intézményi tannyelvpolitika alapjai Az intézmény tannyelvpolitikáját egyrészt küldetése, másrészt a partiumierdélyi felsőoktatási igények határozzák meg. A Partiumi Keresztény Egyetem küldetésnyilatkozata a hagyományőrzést, a magyar nyelvű felsőoktatás fennmaradását és továbbfejlesztését, és az 1990-ben elkezdődött intézményfejlesztés jogi kereteinek biztosítását fogalmazza meg, mint elsődleges és közvetlen célokat: „Folytatva az erdélyi magyar felsőoktatás évszázados hagyományát, belátva a romániai magyar nemzeti közösséggel szembeni felelősségét és kötelességét, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1990-ben alapított Sulyok István Református Főiskola oktató-kutató tevékenysége jogi kereteinek biztosítása, valamint a nagyváradi magyar nyelvű felsőoktatás fennmaradása és továbbfejlesztése érdekében, a Pro Universitate Partium Alapítvány 2000-ben létrehozza Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemet, mint az 1959 utáni romániai magyar felsőoktatás első önálló intézményét. A Sulyok István Református Főiskola anyagi és emberi erőforrásaira épülő egyetem célja a romániai magyar nyelvű oktatás rendszerének szerves részeként hozzájárulni a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez, biztosítani nemzeti közösségünk számára a magasan képzett, nemzetközileg is versenyképes szakemberekkel való utánpótlást az anyanyelvű oktatás keretei között.” A partiumi magyar felsőoktatás lakossági igényeinek szociológiai felmérését intézményünk kezdettől fontos feladatának tekinti, és rendszeresen megismétli. A legutóbbi (2004) kérdőíves vizsgálatban 780 partiumi és székelyföldi magyar középiskolai diákot, és 47 középiskolai oktatót kérdeztünk meg. Az előző két alkalommal is megközelítően azonos létszámú populációt vizsgáltunk, kizárólag partiumi megyékben. Bár az adatok feldolgozása még nem fejeződött be teljesen, most is, mint az előző mérések alkalmával, megmutatkoznak a partiumi magyar fiatalok egyértelmű preferenciái az anyanyelvű oktatás, és a magyar intézményes keretek irányában. Megállapítható, hogy az érettségi előtt álló magyar diákok 76,4%-a szeretne továbbtanulni, illetve tervezi a továbbtanulást a sikeres érettségi után. Kutatásunk egyik lényeges kérdése az anyanyelven történő továbbtanulási szándék felmérése volt. A továbbtanulást tervező diákok több mint háromnegyede (75,7%) magyarul szeretne továbbtanulni, és ehhez a szándékához igyekszik igazítani a továbbtanulás helyének, sőt; irányának megválasztását. Mindössze 10,2% válaszolta azt, hogy számára mindegy, milyen nyelven fog tovább tanulni, és körülbelül ugyanennyien még nem döntötték el a kérdést. Az általunk vizsgált csoport
