Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
126 Csedő Károly február 11-én kezdődött. Az 1945. augusztus 3-i minisztertanácsi határozat értelmében az Orvostudományi Kart áthelyezik Marosvásárhelyre, így az 1945-1946-os tanév már Marosvásárhelyen kezdődik el. Az 1948-as évben a román oktatásügyi reform következtében módosultak a karok elnevezései: az Orvostudományi Kar Általános Orvosi Karrá változott, mellette létrejött még a Fogorvosi, valamint a Gyógyszerészeti Kar is. Az intézmény neve is módosult - ezután kétnyelvűvé vált: Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet (Institutul Medico-Farmaceutic din Tîrgu-Mureç) nevet kapta. Az oktatás nyelve a magyar volt. Az egyetem nyitott volt minden nemzetiség számára (ezt akár a saját évfolyamom névsorával is igazolhatom). Az 1953-ban államvizsgázott 21 hallgató közül 15 magyar, 4 román és 2 német nemzetiségű volt. A Fogorvosi és Gyógyszerészeti Karoknak - Speciális Karok néven - közös dékánjuk volt dr. Vasile Sábádeanu személyében, aki tökéletesen beszélt magyarul. 1948 és 1962 között csak magyar nyelven történt az oktatás. Egyes tantárgyakat román anyanyelvű, de magyarul beszélő professzorok adtak le. Ilyen volt az előbb említett dr. Vasile Sábádeanu, vagy dr. Zeno Barbu, dr. Emilian V. Bancu, dr. Liviu Várf és mások. 1948-tól létezett továbbá egy Román Nyelv Tanszék, amelyen négy-öt nyelvszakos tanár tanított. Ők - különösen néhány évvel később - az orvosi és gyógyszerészeti szaknyelvet tanították (például Végh Sándor, Moldován loan, Kiss Irén, Mészáros Ilona, Pascu Ana, Topán Lucia). A kétnyelvű oktatásra való átállás 1960-1962-ben következett be: az előadások románul és magyarul folytak, a gyakorlati oktatás viszont csak románul létezett. A vizsgák azon a nyelven voltak, amelyen a tantárgyat leadták; így értelemszerűen a gyakorlati vizsgákat csak románul lehetett letenni. A nyári kórházi és klinikai gyakorlatokat előbb csupán a Csíkszeredái, gyergyószentmiklósi, székelyudvarhelyi, szatmárnémeti és nagyszebeni kórházakban lehetett elvégezni, később viszont Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen vagy Ludason. 1955-ben, az egyetem fennállásának 10. évfordulójára jött létre az egyetemünk folyóirata, az Orvosi Szemle (Revista Medicalá) - tükörfordításban. Főszerkesztők - a mindenkori rektor mellett - dr. Spielmann József és dr. Barbu Zeno voltak. 1975-ben a két folyóiratot a Revista Medicalá név alatt összevonták, amelyben főleg románul, de más nyelven (tehát magyarul is) lehetett publikálni. 1991-ben megváltozott a folyóirat elnevezése: a Revista de Mediciná §i Farmacie - Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle nevet kapta. A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem jelenleg évente 250-300 hallgatót vesz fel, ennek megközelítőleg 30-40%-a magyar anyanyelvű. A Gyógyszerészeti Karon az 50-70 hallgatónak 40-60%-a iratko-