H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Disputa a kánonokról
Kanonizálok és kanonizáltak (a fiatal irodalomban) 51 szövegeket gyakran éri az a vád, hogy nem törődnek a szöveg kommunikatív feltételeivel, s a radikálisan használt teoretikus nyelv csak a beavatottak számára érthető. Az egyéni vélemény ezekben az értelmezői szövegekben nem annyira a személyesség, mint inkább a kontextusok játékaként definiálódik, s ezt a szépirodalom is megerősíti, hiszen akár a legszemélyesebbnek tűnő szöveg is kimutathat önmagából: „akár a Schriwanek bácsi például a védikus filozófiákból merít, Prabhupada-tól, de Búbért, Jungot, Eliadet is olvassa."23 Vagyis a személyesség csak mint intertextuális feltétel, a szöveg egy lehetősége funkcionál. 5. narratívák kódjai - az egymás mellé rendelt, elkülönülő és összekapcsolódó narratívák nem egy esetben elbizonytalanítják a hagyományos műfaji kódokat. Ez egyrészt epika, líra és dráma keveredéseként, a műfajokon áthatoló textus szubverzív kódjaiként is értelmezhető. Térey János Paulusa vagy Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye olyan betéteket tartalmaznak, amelyek elütnek az epikai narráció menetétől. Schein Gábor (retus) című kötetének szövegei olyan prózaversek, amelyek a vizualitás kódjait éppúgy felhasználják, mint a történeti narratíva interpretatív metódusait. Ide sorolhatjuk azokat a prózai szövegeket is, amelyek elbeszélés, elbeszélésfüzér, regény műfaji kategóriáival játszanak el: Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából című regénye éppúgy, mint Hajtman Béla Béla von Goffa álnéven megjelent Szivarfüstben című szövege (mely a Talamon-szöveg folytatásaként is olvastatja magát) sorolhatók ide. Cserna-Szabó András Félelem és reszketés Nagyhályogon című prózái és Schein Gábor már említett kötetének, a (retusának a szövegei szintén összetartó és szétbomló narratívák játékaként reprezentálódnak. A narratívák (főleg a történeti narratíva kérdései) elméleti szinten többek között Rácz I. Péter, Kisantal Tamás és K. Horváth Zsolt munkáiban vetődnek fel. 6. a teoretikus tudatosság szempontja - a fiatal irodalom nagy részének egyik megkülönböztető sajátossága az a tuda-
