H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Disputák kontextusában
Nietzsche, Rousseau, Schwarzenegger 243 szöveggel és a szövegben foglaltakkal. Miközben saját tevékenységét megpróbálja elhelyezni a szöveg világában, óhatatlanul szembesül az értelmezés szelektáló és racionalizáló jellegével, tehát végső soron korlátáival. Noha egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy lényegében maga az értelmezés az, ami konstruálja tárgyát (amennyiben a tárgy önmagában, értelmezés nélkül nehezen képzelhető el), azt sem tagadhatjuk, hogy az értelmezések többsége abban látja a feladatát, hogy megpróbálja a megértendőket elrendezni, megmagyarázni, leírni és ezáltal többé-kevésbé rögzíteni. Az Atua világa felől nézve aligha lehet kétséges egy ilyen tevékenység előjele. Azáltal, hogy az értelmező megpróbálja helyre tenni a szöveget, maga is részévé válik a szöveg által elítélt és támadott rendszernek. Ahelyett, hogy egy önigazolásunkat célzó körmönfont okoskodásba kezdenénk a nyitott, ideológiamentes (tehát lehetetlen) értelmezés hasznáról, talán jobban tesszük, ha belátjuk, az értelmező a fenti „csapdába” (alighanem) mindenképpen beleesik. Jegyzetek 1 Hans-Georg Gadamer: Bevezetés Heidegger ’A műalkotás eredete’ című tanulmányához, in: Martin Heidegger: A műalkotás eredete, fordította Bacsó Béla, Európa, Budapest, 1988, 22. 2 Bacsó Béla: H.-G. Gadamer, a hűtlen hermeneuta?, in: BB: „Mert nem mi tudunk...", Kijárat, Budapest, 1999, 123/124. 3 Bacsó Béla: A hermeneutikal hagyomány és a hermeneutikai kérdésfeltevés aktualitása, in: BB: A megértés művészete - a művészet megértése, Magvető, Budapest, 1989, 118. 4 Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény, Atlantisz, Budapest, 1998, 27. 5 Kalligram, Pozsony, 2002. Az oldalszámokat a továbbiakban zárójelben adom meg. 6 Dusík Anikó: „Ne ölj feleslegesen!", Könyvjelző (az Új Szó melléklete), 2003. április 10., Németh Zoltán: „Egy alternatív világ rajza", Új Szó, 2003. január 22., Keserű József: „ Természet, Élet, AUA", Könyvjelző, 2002. december 5. 7 „Mindez a megtisztulási folyamat szimpatikusán brutális, legalábbis számomra" - írja hivatkozott írásában Németh Zoltán.
