Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Kifigurázás 51 szi eljárás eluralkodása között ilyen módon összefüggést lát­tatni, ezért a magam részéről csupán ez irányú kételyemnek adhatok hangot. Ami tanulmányából számomra világosan ki­derül: a kisebbségi létet egyfajta metaforaként fogja fel az ál­tala vizsgált regényekben (Grendel, Gion, Szilágyi műveit elemzi), abban már viszont nem vagyok teljesen biztos, jól ér­tem-e a „kisebbség mint önmetafora” kifejezést, mely ráadá­sul egy jellegzetes „értelmezési stratégia”32 volna. Elképzelhe­tő - s Szigeti intenciójával ellentétesen is akár, de inkább haj­lok arra az értelmezésre -, hogy a kisebbség, a kisebbségi lét egy sajátos léthelyzet vagy életérzés metaforája, s az elem­zett szerzők ezt domborítják ki műveikben. így válik számom­ra interpretálhatóvá a Grendel-regényekkel kapcsolatos kije­lentése is: „Úgy tűnik, Grendel műveinek - vállalt-tagadott - célja egy kisebbségi lét-metafora kimondása az egyetemes magyar irodalom kereteiben, s annak világirodalmi kontextus­ba emelése.”33 Ez az egzisztenciális megközelítés azonban, úgy érzem, még mindig nem elegendő ahhoz, hogy valamiféle törvényszerűségről beszéljünk politika és poétika között. Ezért az Öregem, az utolsó elemzését sem a kisebbségi iro­dalmak „specifikumai" felől közelítettem meg, hanem első­sorban a széppróza bizonyos válfajára, közelebbről pedig az elmúlt két évtized magyar irodalmára általánosan jellemző re­génypoétikai szempontokat vettem figyelembe. Véletlen egy­beesésnek, illetve hanyagolható összefüggésnek tartom te­hát, hogy ez a regény is „kisebbségi” vagy „nemzetiségi” ma­gyar író tollából való. 5. Bereck József műve egy gyermek nézőpontjából megírt én-regény, mely bizonyos fokig rokonságot mutat a nevelődé­­si regény hagyományával, ezenkívül egyrészt a beavatási re­gény profanizálódott hagyományelemeit, másrészt a titok-re­gények és a fantasztikus elbeszélések némely eljárását is ak­tualizálja. A mű cselekményének fontos referenciális hátterét képezi a magyaroknak a Beneš-dekrétumok által legitimált ki­telepítése, ez a történelmi eseménysor azonban nem egy do­kumentumérvényű és -jellegű beszámoló formáját ölti, hanem a regényfikció törvényszerűségeinek megfelelően az egyik fő­

Next

/
Oldalképek
Tartalom