Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
IV. Függelék
Juhász R. József Végtelen sorok írója e költő’ s nem vállal közösséget a nyelvvel mely önmagát imád a költőkkel sem kik kielégítik káros hajlamait és far valamint mindazokkal a konok nyelvőrökkel kik isten a szó nem szó a vers nem vers mindössze egy leszűkí az agyadban pörgő nemes gondolatok betűjelekbe kénysz nem az a vers amit annak hisztek vers az amit belül Iá és csapongás és cihelődés és expresszió és látvá és hogy mi nem azt nagyon jól ismered az irodalomtört ne próbáld ó te kritikus megközelíteni mert páncé egyetlen egy meghatározás van amitől kinyílik imagi te nem verset írsz te megjelölsz egy halmazt és hisz te nem verset írsz te millió más verset nem írsz m te nem verset írsz te mármint én Hamvast idé te nem verset írsz te kényszermunkát termelsz az olv te nem verset írsz és tapogatod a költészet hatá és ezt teszed akkor ha felrúgod a hagyományos defi azazhogy pioneer vagy és hazug disznó és kők mert azt hiszed mindenki ellened fordul ezért beáll és a nyelven teszel erőszakot és kényszeríted maga ahelyett hogy megtanítanál a gondolkodásra szab IRODALOM de súlyos gazember vagy t KÖLTŐ te mocskos al VERS hazug va GONDOLAT fu OLVA CS technikai okok miatt ez „hagyományos” versre sikeredett elfogyott a kép hang szinkronnak sincs értelme nincs mihez az utolsó pont az ahol a gondolat gazdagsága kiteljesedik az értelem súlypontja és a teljes jelrendszer első eleme az utána következő rész csakis az agyadban követhető nyomon ne zavarjon a papír fehérsége ha kell vágd ki ez utolsó részt is
