Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Iskola a (tűrés)határon 215 a műértelmezés kiegészítőjeként (...) természetszerűen vesz részt az olvasóvá nevelés folyamatában.» Az oktatás interdiszkurzív távlatainak szem előtt tartása márcsak azért is gyümölcsöző lehet, mert nem vezet olyan - szinte minden tapasztalatot figyelmen kívül hagyó - nézetekhez, melyek leggyakrabban valamely utópiaelv megrögzött érvényesítésének rendelik alá a szaktantárgyak tanítását. (Az utóbbira jó példa Köbölkúti Varga József az Új Szó 2002. augusztus 23-ai számában kifejtett koncepciója, mely egészen odáig megy, hogy a szakoktatás instanciája nem a szaktanár, hanem a tudományterületek legtöbbjében tájékozatlan, de az ideológiát biztosító igazgató.)”13 Coda Itt ér véget az Idézetgyűjtemény azon változata, amely a Szőrös Kő 2003/2-es számában volt olvasható. A Fehérek közt egy rovathoz Haraszti Mária főszerkesztő írt bevezetőt Nem biztos, hogy a tükör torzít címmel. Érdemes kiemelni ebből a következő részletet: „Mivel az alábbi vitaanyag javát egyetlen hazai sajtótermék sem közölte, az én asztalomon kötött ki. Mert én szeretem a vihart - akár a biliben is. Időnként ugyanis kicserélődik nyomában a levegő. Azért teszem közzé az öszefoglalót, mert kordokumentum. Arról, hogy vannak, volnának, akik a jobbítás szándékával hajlandók lennének velünk, helyettünk és értünk átgondolni és megvitatni jelenségeket és folyamatokat.”14 Az Idézetgyűjtemény sajtó alá rendezésének időszakában az Ifjúsági Magazin 2003. márciusi számában Tóth Lajos közzétett egy reklámszöveget, melynek konstatív részleteit szintén érdemes idéznünk: Fitnesz-centrum az iskola falai között Svájc és a skandináv országok példája is igazolja, hogy csak a művelt kisebbség maradhat fenn, ha fel tudunk zárkózni, magyarságunk megmarad, és profitálhatunk tudásunkból.
