Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
A két világháború közti (cseh)- szlovákiai... 183 cepciókat egyenrangúaknak kellene tekinteni, abból a feltételezésből indulva ki, hogy egymás alternatívái voltak a korabeli politikai kérdésekben. Ennek az elvnek kellene érvényesülnie még akkor is, ha a pillanatnyi múltismeret alapján úgy tűnik: az agrárpárti magyarok nézetei nem alkottak egységes, összefüggő koncepciót, hanem inkább csak állásfoglalások, véleménynyilvánítások sorozatát, amelyek sok esetben egymással, illetve a (cseh)szlovák agrárpárti vezetés direktíváival is ellentmondásban voltak, de valamiféleképpen mégis rendszerbe foglalhatóak. E vázlat csak arra szorítkozhat, hogy rövid összefoglalóját adja annak - főként az akkor induló földreform viszonylatában -, miként formálódott a köztársasági magyarok politikai koncepciója a kezdeti, Csánki Aladár nevével fémjelezhető időszakban. Az agrárpárti magyar politikai érdekcsoport történetét áttekintve úgy tűnik, hogy a mozgalomnak éppen ebben az időszakban, és éppen Csánki nézetei révén volt a Hodžáékétól lehető legfüggetlenebb politikai programja. Csánki politikai gondolkodásmódja alapján arról is egyfajta képet kaphatunk, miként voltak alkalmazhatók a csehszlovák viszonyokra az októbrista eszmék, még akkor is, ha tudjuk, hogy - főként ezen eszmék egy-egy konkrét hívének gondolatvilágában - nem „vegytisztán” voltak jelen. Csánki eredetileg nem a Köztársasági Magyar Földműves Szövetségnek volt a kezdeményezője és szervezője, hanem elődjének, a Köztársasági Magyar Polgári és Földműves Pártnak, amely más társadalmi rétegek, főként a középosztály iránt is érdeklődést mutatott. A „magyarított” agrárpárti politikai programot és koncepciót erősen szelektív történetszemlélet jellemezte, a csehszlovák viszonyok idealizálásának és a Florthy-rendszer folytonos bírálatának keretei közt. „Kossuth Lajos, Petőfi Sándor köztársasági magyarok voltak, életüket is odaadták a magyar népért” - olvasható 1923-ban a „köztársasági” magyarok hetilapjában, a Népújságban. A szelekcióval kapcsolatban természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy a válogatás egyik szempontja nyilván az adott történelmi személyiség ismertsége és népszerűsége volt a megcélzott szegényparaszti és agrárproletár rétegek körében.
