Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
162 Sánta Szilárd annyi, mint a Művészettel és kultúránkban betöltött státuszával foglalkozni." (Lebenszteijn) A vetített kép előttje és bentje közti távolság mellett megjelenik a képen belüli - közeledő és távolodó, mondjuk „egy lépésnyi" - távolság, így azt kettős hozzáférhetetlenség jellemzi. Az előre-hátra történő, szabályosan ismétlődő mozgás az egyszerű ismétlés (repeatability) és a nem önazonosságon alapuló ismétlés (iterability) viszonyát is problematizálja. Farkas Roland utazásra invitál, erősen fogalmi keretek közt. Nem leszek a tükröd! Műcsarnok, Budapest, 2002 Létezik egy tétel, mely szerint „a videó olyan, mint a tükör”, s ez elég jól körülírja a videó ilyen természetű felhasználását - tudniillik az önmegfigyelést, önmagunk (voltaképp igen intim) kifejezését. A közvetlen visszatükrözés, önreflexió, magunkkal való szembesülés a videotechnika további tulajdonságai. A néző maga is a műalkotás részévé, tehát tartalommá és aktív résztvevővé válhat. Hans Backes pszichológus szerint a művészet egyfajta gyógyító eszköz lehet. Számos, művészről szóló könyvben elszigetelt alakokat mutatnak. Azonban az izolált szemlélő és az izolált művész vagy az egyes videó-objektek találkozásában eljuthatunk a saját énünkkel való azonosulásunkon keresztül az önmagunkkal való találkozáshoz. Farkas Roland soron következő munkájában a tükröt a fenti tétel (a videó olyan, mint a tükör) értelmében használja. A látogató egy 3x4,5 méter alapnagyságú térbe lép be, melynek bejáratát egy függöny takarja. A falak fehérre vannak festve, az egyikre egy 3 m széles és 1 m magas tükör van elhelyezve. A tükörrel szembeni falon egy nagyméretű fordított felirat látható, mely a tükörből olvasható: Nem leszek a tükröd! A tükör felett fény világítja meg a terem plafonját. A látogató önmagát látja a tükörben, mögötte a felirattal. Ha a tükör felé közelít, tükörképe hirtelen eltűnik, miközben a tér és felirat ugyanúgy látható marad (csak a látogató képe tűnik el). Az üres terem, a feladatát megtagadó tükör és az erre utaló fenyegető felirat szorongató érzése veszi körül a látogatót.
