Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Bordély és boncterem - bevezetés a transzgresszív lírába 123

tartás kényszeríti „perverz és fantazmagorikus formákba” a vágyat. Irodalmi vonatkozások tekintetében érdekes Lockhart és McClure nézete, aki a pornográfiának titulált „magas” irodalmat a reagáló személy befogadási stratégiái alapján tartja megítélhetőnek annak erotikus, illetve obszcén voltát kimondandó. Vagyis: az obszcenitást mi olvassuk bele a műbe, szövegbe. Vő. lan HUNTER - David SAUNDERS - Dugald WILLIAMSON: A pornográfia területe, i. m. 67-70. A perverzió méltóságának (kivált annak utószavának) olvasókoncepcióját, ajánlott mániákus olvasási stratégiáit (szövegfetisizmus, szövegalgolagnia stb.) nevezi „perverznek” Sánta Szilárd. SÁNTA Szilárd: A perverzió olvasása, az olvasás perverziója. Könyvjelző' (az Új Szó melléklete), 1. évf. 3. sz., 11.

5 Vö. DALY, Steven - WICE, Nathaniel: Alt.culture. Encyklopédie alternatívnikultury. Books, Brno 1999. 15.

6 Maga a cím a homoszexuális diszkurzus Gay Pride fogalmának egyik lehetséges fordításvariánsán nyugvó parafrázis, mely lényegileg a pszichoszexuális folyamat lezárásának aktusaként is értelmezhető a maga nyílt kitárulkozásában (melynek nyitánya a coming out, ezt a kiszélesített hatókörű coming outot teszik meg végül is a versek az általános norma elleni lázadás legfőbb stratégiájának a nyelv szintjén), és arisztokratikus liberalizmusú felvállalás-effektusában. Mindez dióhéjban az utószóból is szegről-végről kiderül. A perverzió méltósága tehát (Georges Bataille nyomvonalán) „ún. biológiai olvasásra sarkallja az olvasót, miközben saját obszcenitását a szakralitás, azaz a halál legyőzésének gondolatával ruházhatja fel”. Ehhez teszi hozzá PéBé (Pálfi Balázs): „Innentől kezdve tudhatjuk is, hogy miként létezhet a perverzió méltósága. így (is)." Vö.: PÁLFI Balázs: A perverzió méltósága. Mások, 2002/6. 46.

7 Dennis Coopert (1953) Edmund White így jellemezte: ,tAiszkhüloszt szaval rágóval a szájában”. Vö. Steven DALY - Nathaniel WICE: Alt.culture. Encyklopédie alternatívni kultury. Books, Brno 1999. 73.

8 A fogalmat a bölcsészettudományi informatika tárházából kölcsönöztem.

9 A fogalmat a kognitivizmus tárházából kölcsönöztem.

10 A versről bővebben: CSEHY Zoltán: The Love That dares To Speak Its Name. Blaszfémia, szakralitás és rituálé a homoerotikus költészetben. In: uő: A szöveg hermaphrodituszi teste. i. m. 269-294.

11 Vö. BENTON, Bruce: James Bidgood. Taschen, Köln 1999. A mű megítélésének ellentmondásosságáról az előbbi jegyzetben említett tanulmányomban írok bővebben. Benton monográfiája gyakorlatilag kommentált album.