Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Csehy Zoltán Bordély és boncterem- BEVEZETÉS A TRANSZGRESSZÍV LÍRÁBA- A perverzió méltósága -A perverzió méltósága testkönyv, a humanista irodalom kezdeti szakaszára jellemző perszonifikált verskötet-kompozíciók igen jelentős mértékben átváltozott, késői utóda.1 Antonio Beccadelli annak idején Hermaphroditus című kötetét perszonifikálja: az első könyvet gyakorlatilag a férfitest, a másodikat a női test, illetve nemiség építi fel, ugyanakkor a kötet testtopográfiáját alapvetően határozza meg a persona megszületése is, az az allegorikus ív, mely gyakorlatilag a könyv elkészültét, annak poétikai vonatkozásait, költészetpolémiai aspektusait vonja párhuzamba Hermaphroditus alakjának evidens mitológiai referenciájával. A könyv maga lesz Hermaphroditus, szexuális kalandjai a könyv írásának és a költészetpolémiai aspektusoknak egyfajta egymásra csúsztatott értelmezési szintjeit hozzák létre. G. Pontano Pruritusa annak idején a nemi gerjedelmet személyesítette meg, s Pruritus perszonálisán azonosult a szöveggel, és megteremtette az olvasatok ragyogó sokszínűségét.2 A költészetesztétikai eljárások, az alkotási folyamat szexualizálása ezekben a művekben kardinális jelentőségű, s antik mozzanatokra vezethető vissza, melyeket az összeállító is számba vesz. A hozzáállás radikalizmusa e kötetben erőteljesebb, hiszen kortárs irodalomelméleti-értelmezői iskolák erotizálható, az erotikus értelmezői nyelv effektusait fokozza ad absurdum (szöveg öröme, interpenetráció, dekonstrukció, a Susan Sontag-i erotikus olvasat stb.), hasonlóképpen, ahogy a humanisták erotizálták túl mondjuk Catullus verissima lex néven elhíresült „elméleti" tételét. Mindehhez jön még a később tárgyalandó transzgresszív irodalom látványos gesztuskincse. Ezen perszonifikációs szöveggeneráló
