Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Tanulmányok, közlemények - Riskó Kata: Cigányzene városon és falun. Kapcsolatok a hagyomány különböző rétegei között

azonnal a verbunkos fogalmat használja, ami alatt sajátos, reprezentatívabb típust ért. Az már a gyűjtések és gyűjtők népi zenészekre gyakorolt hatását tanúsítja, hogy egy általa csárdásként ismert dallamot is verbunkosnak mond később. A verbunkokról való beszélgetés során, a gyűjtő egy konkrét dallamkérdésére eljátszik egy csárdást, amelyet szavai szerint Tardonán menyecsketánchoz húztak. A vele és fiával két héttel később készített felvételen a gyűjtők „azt a verbunkdallamot” kérik a prímástól, amit előzőleg játszott. Az előző gyűjtés emléke és ez a kérdés lehet annak hátterében, hogy Nagy József ezúttal így mondja be a dallamot: „verbunkos, régi verbunkos”, noha megint hozzáteszi, hogy erre régen menyecsketáncot, tehát páros táncot jártak.6 Nem a verbunkos, hanem a verbunk fogalmat használja az 1929- ben született Mag Albert Péter medveshidegkúti parasztprímás, de a 19. századi stílusnak a falusi hagyományból már inkább kifelé mutató darabj ait érti alatta. Elmondása szerint működési területén verbunk nem volt, viszont tudja a tágabb területen elterjedt vasvári verbunkot, amelyet a számos folklórrendezvényen részt vevő zenész talán ezeken az alkalmakon tanult. Elképzelhető, hogy a verbunk fogalmat is elsősorban innen ismeri. Mikor a juhászcsaládból származó, sok juhásznótát és más régi népdalokat is játszó muzsikust Agócs Gergely 1988- ban a Rákóczi-indulóról kérdezi, Mag Albert azt válaszolja, hogy „ilyen verbungokat meg hogyhívjákokat én nem tudok, nálunk ez nem ment”. Azaz a Rákóczi-indulót a stílusa alapján verbunknak érezte annak ellenére, hogy arra sehol sem táncoltak verbunkot, hanem, mint a következő évben végzett gyűjtésen Mag Albert is elmondta, a cigányzenészek kísérték vele a menyasszonyt az esküvőre. Abban, hogy az indulót Mag Albert nem tudta, a terület hagyományából egyébként is már kikopó, így keveset játszott dallam műzenei jellege mellett virtuóz volta is szerepet játszhatott. Bár Mag Albert nem mondja ki, későbbi szavaiból mégis az sejthető, hogy a Rákóczi-induló nekik túl nehéz volt, s szerinte a cigányok se játszották pontosan, „csak itt-ott, ahol elkapták”.7

A verbunkos fogalom használata szempontjából különösen tanulságos az a beszélgetés, amely a gyűjtők és a Gömör megyei osgyáni Illés László prímás, Szabó Lajos kontrás és Putnoki Dezső bőgős között folyt 1989-ben.8 A nagy mennyiségű anyagot - számos csárdást, hallgatónak húzott nótákat és régi stílusú népdalokat, valcert, tangót, egy halotti indulót, továbbá néhány szlovák dallamot - játszó zenészeket a gyűjtő olyan verbunkról kérdezte, amire táncoltak is. Illés László prímás válasza meglehetősen homályos, de a kérdés megfogalmazása ellenére ő is rögtön bevezeti a „verbunkos” fogalmat: a „verbunk az csárdás kérem, tehát már mit tudom én, milyen verbunkosra tetszik gondolni”. Valamelyik zenész az 1. kottán már bemutatott Martinovics-nótát kezdi játszani, s másik társa is megerősíti, hogy ez megfelelő dallam. A 19. század több kottás forrásában fennmaradt Martinovics-dallamra, amelyet a 20. században is szívesen játszottak éttermi zenekarok, valóban érvényes a „verbunkos” kifejezés is. Ugyanakkor a területen szóló férfitánc és csárdás tánckísérő dallamaként is élt, és Illés is határozottan állítja, hogy „az vasvári”. Mikor a gyűjtő rákérdez, hogy volt-e ehhez valami friss, Illés és egyik zenésztársa egyszerre válaszolnak. Mint Illés mondja, „nem, ez csak verbunkos”, de rögtön javítja magát: „ajjaj, nem verbunkos, vasvári”. Fogalomhasználat szempontjából engedékenyebb zenésztársa ugyanezt így szövi tovább: „nem egészen, vasvári, már azt úgyis lehet nevezni.” A gyűjtő kérdésére egyetértenek abban, hogy vasvári és verbunkos sokban különbözik, de a különbséget nem

6 Kazincbarcika (Borsod), 1979. március 15. Gy. Kriston József, Vavrínecz András. Játszott Nagy József prímás (64). Mg 4476B; 1979. március 31. Gy. Kriston József, Vavrinecz András. Játszott id. Nagy József prímás (64) és ifj. Nagy József (27).

7 Medveshidegkút (Nógrád), 1988. Gy. Agócs Gergely. Mg 5663B; 1989. 10. Gy. Abonyi Attila, Halmos Béla, Varga Norbert. Mg 5698.

8 Osgyán (Gömör és Kis-Hont), 1989. 09. Gy. Abonyi Attila, Balázs Tünde, Halmos Béla, Varga Norbert. Játszott Illés László prímás (sz. 1925), Szabó Lajos kontrás (sz. 1928) és Putnoki Dezső bőgős (sz. 1925). Mg 5697B.

77