Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Közlemények - Bendík Márta: A három Túr szakrális kisemlékei
Az objektum állíttatásával kapcsolatos információkat nem sikerült feltárni, viszont kiderült, hogy 1985-ben egy helyi lakos, Kotra Gyula (ahogy erre a talapzaton látható KGY monogram és évszám is utal) felújította. A fafeszületet betonra cserélte. A korpusz, valamint az objektum felső harmada az eredeti maradt. A lakosok a keresztet renováltatója után Kotra-keresztnek nevezik. 5.21. Szent Orbán-szobor Színesre festett betonszobor. A szent püspökként van ábrázolva, fején sárga színű püspöksüveg. Köpenye barna, ruhája fehér és kék. Egyik kezében főpásztori bot és szőlőfürt, másik kezében könyv. Felette esővédő tető található. Az objektum talapzata sárga, rajta fekete színű táblán a következő, aranyozott felirat olvasható: Isten dicsőségére és szí. Orbán pápa / tiszteletére állították a muzslai /és vágmagyarádi szőlészek/A szobor a vágmagyarádi /Kučma és Nešticky család adománya / Na slávu Božiu a k úcte / .vv. Urbana-pápeža postavili / vinohradníci z Mužle a z Modranky / Sochu venovala rodina / Kučmová a Neštická z Modranky / AD 2012. A felirat alatti részt koszorú díszíti. A kisemlék jobb és bal oldalán betonvázák találhatók. A szobor elhelyezkedését tekintve a muzslai szőlőspincéknél áll. Egy helyi lakos elmondása szerint az Orbán-szobor eredetileg Vágmagyarádon állt. Az ottani szőlők helyén azonban autógyárat létesítettek, így a szobor onnan elkerült. Viszont két vágmagyarádi család Muzslán vett szőlőt, és a szobrot is ide hozták. Összegzés Dolgozatomban néhány Párkány környéki település (Sárkányfalva, Gyiva, Libád, Béla és Muzsla) szakrális kisemlékeit mutattam be. A vizsgált területről összesen 49 objektumot sikerült dokumentálnom.29 A kisemlékek datálása főként az 1800-1900-as évekre tehető, de maradtak fenn emlékművek a barokk korból is. A falvakban található szakrális kisépítmények kivétel nélkül a római katolikus valláshoz kapcsolódtak. Elhelyezkedésüket tekintve általában a templom környékén, temetőben, utak mentén, házak udvarában vagy mezőgazdasági földeknél, szőlőkben stb. találhatóak. Anyagukat tekintve a homokkő - amely a barokk korra jellemző -, később viszont a mészkő volt a meghatározó. Legújabban megjelent a beton is mint anyag, bár ez nem számottevő. Állíttatásuk okai között főként a hálaadás, például betegségből való felgyógyulás, vagy területmegjelölés szerepelt, de nagy számban előfordultak sírhelyet jelölő feszületek is. Állítottak szakrális kisemléket az olyan családok is, akik gyermekei valamilyen járványban elhunytak. A kisemlékművek állapotukat tekintve viszonylag jóknak mondhatók. A helyiek még mindig gondoskodnak róluk, a rossz állapotban levőket pedig általában felújítják. Bár a régi szokás, hogy egyházi ünnepeken a kisemlékeket meglátogatják, mára már megkopott, de mindenszentekkor, halottak napján még gyújtanak gyertyát ezeken a helyeken. 29 Számottevő kisemléket a nagyobb kiterjedésű Muzslán találtam. Illetve, ahogy egyik adatközlőm elmondta, azokon a helyeken, ahol nincs kastély, így a faluban nem cselédek, hanem parasztgazdák éltek (például Libád) - tehát volt anyagi lehetőségük -, ott nagyobb számban fordultak elő szakrális kisépítmények. 180
