Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján

Kovács Antal életpályája arra a korszakra esik, amikor a céhes szervezetek felbomlása után, a hagyományos mesterségek korábbi keretek közötti művelésének ellehetetlenülésével a kéz­műveseknek új utakat, új formákat kellett keresniük megmaradásuk érdekében. Ebben a kor­ban mind a falusi, mind a városi lakosság textiláruk iránti igényeit döntően a gyári tömegter­melés elégítette ki. A hagyományos takácsműhelyek általában nem voltak képesek sem meny­­nyiségben, sem minőségben az olcsó és színes anyagokkal szemben állni a versenyt. Ugyanakkor a polgárosuló társadalmi rétegek körében megjelent a korábban csak a gazdag nemesi körök számára elérhető, a kor divatjának megfelelő árufélék iránti kereslet, s ezt a modernizálódó kisüzemek még évtizedekig képesek voltak kielégíteni. Ilyenek működtek Oriszentpéter mellett Egyházasrádócon, Körmenden, Csornán, és másutt. Az átalakulást mindenekelőtt az ismeretek új módon - államilag szervezett, iskolai kere­tek között - történő megszerzését jelentették. Másrészt új, fejlettebb módon történt az ipar­űzés kereteinek megszervezése és működtetése, amelyhez az ismereteket, ötleteket, kapcsola­tokat szintén az iskoláztatáson, illetve magán az iskolán keresztül szerezhették meg a tanu­lók. A termékszerkezet átalakítása már az otthon, saját műhelyben dolgozó iparosok feladata volt. Ehhez az indulási eszközöket, gépeket - az iskola segítségével - ugyancsak az állam igyekezett biztosítani. Végül a termékek minőségének biztosítása, új termékek bevezetése és a régi típustermékek minél változatosabb mintával való előállítása, valamint azok népszerű­sítése ismét csak a mesterek rátermettségén, ambícióin múlott. Kovács Antal 1848. május 28-án, Őriszentpéteren született.5 Édesapja, János az 1848-as őrsé­gi katonai összeírásban földművesként szerepel, de a vele együtt, az egy háztartásban össze­írt négy fiútestvér közül Kovács György és apai nagybátyja, Mihály foglalkozásaként takács van bejegyezve.6 Kovács János felesége, Baksa Katalin ugyancsak egy őriszentpéteri takács­­mesternek, Baksa Sándornak volt a leánya és Baksa József takácsnak a testvére.7 Egészen bizonyos tehát, hogy a népes takácsfamíliából származó Antal családja körében sajátította el mestersége alapjait. Önállóan 1870 körül kezdett dolgozni.8 Az 1880-as években jelentős változások történtek a takácsmester életében.9 Az 1884-es ipartörvény előírása szerint iparengedélyt csak megfelelő szakképesítést szerzett és erről sike­res vizsgát tett mester kaphatott. A családi műhelyben elsajátított tudás ehhez nem volt ele­gendő. Saját ambícióin kívül nyilván ez volt az oka annak, hogy Kovács Antal valamikor az évtized közepe táján két évre az ország egy távoli városába, Késmárkra utazzon, és szakmai tanulmányokat folytasson az akkor még csak mintegy 15-20 tanulót felvevő szövőipari szak­iskolában, amelyet a korai években a szepesmegyei háziipari egyesület, majd a Földművelési, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium tartott fenn. ( 1. kép) Ez a Műszövő Szakiskola lett 5 Az Őr. Szent Péteri helvét hitvallású Egyház másod-eredeti anyakönyve 1848-d évben. Vas megyei Levéltár (VmL.) IV.445/313 6 Összeírása a Vas megyei Őrségi kerületbeli Őrseregnek 1848. VmL IV. 101/g 7 Az Őriszentpéteri Ev. Ref. Egyház Házossági esküvel lekötelezettek Anyakönyve Másoderedeti példány 1880- ik évről. VmL. IV.445/314. 8 A Kovács és Czihák Műszövőde (sic) árjegyzéke 1903, leltári száma: 84.11,4.a.: 1. A továbbiakban a könnyebb áttekinthetőség érdekében a hagyatékban található különböző dokumentumokra leltári szám: oldalszám megje­löléssel hivatkozom. 9 A 2008.5.4. leltári számú mintakönyv 40. oldalára írt családi bejegyzések szerint 1880. február 22-én eljegyez­te, majd június 3-án feleségül vette az őriszentpéteri illetőségű Laczó Mária református vallású foldművesleányt, s ugyanebben az évben május 13-án eltemette édesapját. A következő évben megszületett egyetlen gyermeke, Juliska, 1886-ban pedig édesanyja is meghalt. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom