Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján

Sajnos, a forrásokból nem dönthető el, hogy egy-egy név szerint is említett ember pontosan mennyi ideig állt Kovács alkalmazásában, sem pedig, hogy egy időben hányán dolgoztak neki. A dátumokból feltételezhető, hogy a segítők munkába állására az 1890-es években, a damasztok iránti megnövekedett kereslet miatt került sor. Kovács Antal minden segéd után gondosan fizetett a betegsegélyező pénztárnak, és ezeket az összegeket is elkönyvelte az El adott munkák naplójában.

Még nehezebb a dolgunk, ha az inasokat vagy tanoncokat próbáljuk számba venni. Tudjuk ugyan, hogy szinte folyamatosan volt inas a műszövő műhelyben, mert havi kosztpénzük rendszeresen szerepel a könyvelésben. Név szerint azonban csak egyet ismerünk közülük 1903-ból, őt lakosának hívták, egy szalafői takácsfamília gyermeke volt.87 A vállalkozás indulásakor arra is volt példa, hogy két tanuló volt a műhelyben.88

A fentebb felsoroltakon kívül rendszeresen végzett kiegészítő munkát a cégnek a helyi varrónő.89

A damasztáru leggyakoribb díszítési módja az azsúrozás volt. Ha a vevő készre varrt terítéket vagy ágyneműt kért, annak árában a mángorláson és varráson kívül az azsúrozás is benne foglaltatott. Az azsúr többnyire egyszeres vagy kétszeres, ún. létra-azsúr vagy cikcakk - azsúr lehetett, ennél bonyolultabb mintákat csak saját részre vagy luxuskereskedők számára állítottak elő, a müszövők nem foglalkoztak vele. Árazását az El adott munkák naplója 233. oldalán olvashatjuk. Azsúrozással általában a műszövők családtagjai foglalkoztak. A Kovács és Czihák cég kifizetései között is találunk erre példát.90

És utoljára, de nem utolsósorban természetesen a müszövő mesterek maradtak. Nem tudni, hogy volt-e közöttük valamiféle munkamegosztás, a kifizetések alapján ez nem vehető észre. Mindketten ismerték és végezték az összes szövéssel kapcsolatos munkafolyamatot, amelyeknek külön-külön is volt meghatározott áruk. Eszerint kapták a cégüktől a fizetést,91 a nyereségből pedig - amikor volt - osztalékot vettek ki.92

Munkájuk összetettségének és bonyolultságának szemléltetésére álljon itt egy példa a Termelési és Calculation könyv bői, amely egy szokványos damasztáru készítésének munkafázisait és azok bérezését mutatja:

Munkabérek az abrosznál.93

Lánc csévélés: 204 matring 2 matringtól 3 fillér

3.06

Vetülék csévélés:257 matring 2 matringtól

7 fillér

9.03

Lánc f elvetés:5000 : 56 = 89 menet, 3 menet 6 fillér

1.78

Lánc sodrás:

89 menet 3 menet 8 fillér

2.56

Szövőbér:

1 rőftől 48 fillér, 1 métertől 60 fillér * 100

60.Tisztítás:

I métertől 5 fillér

5.Mángorlás:

I métertől 20 fillér

20.Préselés, csomagolás:10 fillér

10.-87 84.11.1.: 66.

88 84.11.2.: 17., 44. és 33.

89 „Bokor varrónénak (gombos) függöny varrásáért" fizetnek 1903-tól. 84.11.2.: 22.

90 „Kovács Ajntal] né asszonyságnak a jour munka díjul fizettünk 19.60 K" és alatta „Czihák Njándor]né asszonysága jour varrás díjul 5. /C” 84.. 11.2.: 40. Mindkét adat 1904. februárból való. A többi kifizetés azonban már

a férjek nevén történt. 84.11.5., Pénztár 4, 5.

91 Példák: 84.11.2.: 22. „Czihák Nándornak 13 'A négyszög méter len függöny szövéséért 4 K" vagy 84.11.2.: 25 „Munka bér Czihák úrnak 2 lánc vetéséért 1 K. 28 méter 130 cm széles függöny szövéséért II K"és 84.11.2.: 29.

92 1904 februárjában 200-200 Korona 84.11.2.: 41.

93 84.11.3.: term.2.

103