Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
tetőszerkezet hordozórészének előkészítésével folytatódott. Május 20-án az ácsok és segítőik megkezdték a magas, csúcsos torony építését. A deszkázásra Gyenes György bádogosmester rakta fel a pléhborítást. A háromnapos munkát ingyen végezte, sőt, a segédek bérét is ő állta, csupán az anyagköltséget fizettette meg.12 A kiegészítő munkálatokkal (vakolás, fugázás, festés stb.) párhuzamosan folyt a környezet csinosítása, kaszálás, kőszedés, bokrok, farönkök eltávolítása, tüzelése, hogy a kápolnácska jól látható, könnyen megközelíthető legyen. A terepen már csak egy jókora tuskó éktelenkedett, amit „se a Honka (önjáró rakodógép), se a Belorusz (traktor), se Benyo Károly a traktorral nem bírt kihúzni. Három nap tüzelte Kis Robi, Kalinčiak Marian, meg Hojszáék, de nem égett el. Ekkor Greško Zdeno, meg Hojsza Péter nekifogtak, és délutántól estéiig kiszedték. Végre megszabadultunk a tuskótól/”13 A szépen megtisztított területet fűmaggal is bevetették. „Hogy’ a fű kinőjön, Hojsza Péter minden nap két órát járt öntözni, mert, ugye, eső, az nem volt. Az öntözésben Matyó Márió és a cserkészei segítettek. ”'4 A forrás vizét június 22- én vezették a „vizeskápolnába”: Felhúztam egy 50 méteres csövet a forráshoz... Nem ért fel addig, ezért, ahol végződött, ott lett a forrás. Istennek hála, a víz a sziklából csurog, nem az árok vize!'5 Június utolsó napjára Strhár Marek elkészítette a kettős keresztet, amit a bádogos összedolgozott a torony gömbjével.16 17 Az oltárt a kastélyudvar régi köveiből Hojsza Zsuzsa és Péter alakították ki. A kápolnabelső talaját a falunap előtti napon fejezték be. A talajra az utolsó pillanatban került a kőborítás, amit bontásból kidobott anyagból mentettem meg... pont annyi volt, amennyi oda kellett. A lapokat Zsuzsi saját kezűleg ragasztotta fel, és fugázta. Én, meg a férje segédkeztünk.'1 A „kápolnát” 2007. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony előestéjén szentelte fel Orosch János segédpüspök. A szobrot a templomtól délután négykor induló körmenet kísérte a kápolnáig. Legelöl, a körmeneti feszület után a ministránsok haladtak, majd két lány horgolt (Máriát és az Oltári Szentséget ábrázoló) templomi zászlókkal, utánuk fehér ruhás kislányoktól körülvéve, világoskék vállszalagos fiatal lányok vitték a felvirágozott-szalagozott saroglyára állított Madonna-szobrot. Az őket kísérő asszonyok közül többen népviseletbe 12 Adatközlő: Hojsza Zsuzsanna sz. 1962, Palást. 13 Adatközlő: Hojsza Zsuzsanna sz. 1962, Palást. 14 Adatközlő: Péter József sz. 1961, Palást. 15 Adatközlő: Péter József sz. 1961, Palást. 16 „A torony gömbjébe különféle iratok, dokumentumok kerültek, főleg az építésről szóló adatok, hogy mikor kezdték építeni, mikor szentelték meg a földet az alapozás előtt Wechter János atya által, a víz megtalálásának története, amikor nem ért fel a vezeték a már elkészített forrásig az árokban, és felsóhajtottam: »Istenem, honnan lesz vizünk«, és akkor meghallottam a víz csobogó hangját a sziklában és a kapával kivágtam a sziklát és onnan lett tiszta ivóvíz, aztán azt is beírtam, hogy én terveztem a kápolnát és a munkálatokat is irányítottam. Ugyanis ezt nem a mostani embereknek kell tudni, hanem az utókornak, mert nem akarok vele dicsekedni, Isten ments, a szobor adományozója Varsányi Viola tanárnő, és hogy a faiunk népe adakozott, hogy felépülhessen, azt gondolom, néhány képet is tettünk bele, és még azt a történetet is leírtam, amikor szentelték a helyet, reggel ottfelejtettem a zsírt a gázon, és dél felé mentem haza és nem égett meg a palacsintasütőben, pedig amikor kipróbáltam újra, 5 perc alatt megégett. Aztán még néhány újság is belekerült, talán a Remény” (Hojsza Zsuzsanna szives elektronikus levélbeli közlése. 2014. 08. 26.). 17 Adatközlő: Péter József sz. 1961, Palást. 35
