Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - Liszak József: A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein

helyén az Atyaisten felhőkön trónoló, bal kezében a földgömböt tartó, jobbjával áldást osztó alakjával. A Szentlélek nem kapott helyet a feszületen. Többek között ezért is hangsúlyoztam, hogy csak meglehetősen távoli hasonlatról van szó (Haller 1982, 114). Nem szabadban álló szakrális kisemléken, hanem egy ún. relikviakereszt ikonográfiái programja viszont teljesen megegyezik a Csallóközből bemutatott objektumokkal. Az alig 30 cm-s fafeszület felső részén az Atyaisten széttárt karú alakja, alatta, de még a keresztszárak fölött a Szentlelket jelképező, kiterjesztett szárnyú galamb, majd az alatt a keresztre feszített Jézus. A 19. század közepére datálható feszület egy Neukirchen am Hl. Blut-i faragómühelyben készült (Haller 1982, 132, 42. kép). A most bemutatott darabot publikáló Reinhard Haller figyelemre méltó levéltári adatokat is közöl a szóban forgó feszülettípussal („Kreuze mit der heiligen Dreifaltigkeit”) kapcsolatban. A neukircheni faragók termékeikkel viszonylag tág térséget láttak el. Egy príbrami kegytárgykereskedő, Josef Prochazka 1884-ben a következő megrendelést küldte Jakub Weber neukircheni faragómestemek:

Herrn Jakub Weber in Neukirchen.

Pribram am I. Merz 1884.

Hiermit ersuche ich Sie, wolen Sie mir nach Ihren meglichkeit baldigst nachstehend benante

Holz-Kreizel, gegen Postnachnahme senden, als!

9 Duzet Kreize mit Heiligen Dreüfaldigkeit, und mit Bein Kugeln an enten, das Duzet war mit

80 kr. Ö. W.

15 Duzet Kreize mit Heiligen Dreüfaldigkeit, das Duzet 40 kr,

11 Duzet kleine Kreize das Duzet a 16 kr. Ö. W.

Im Jahre 1882 habe ich Sie rekomandiert, dem Herrn Gregor Fischer in Wilten, Insbruck in

Tirol; ich weis das Sie ihm gewis recht fiele Kreize lifern!

Damit Grüße ich Sie herzlich fielmahl, Ihr Alter bekanter Josef Prochazka, Nr. 297

(közli: Haller 1982, 97)

Konkrét helyismeret hiányában nehéz megállapítani, de akár hasonló kereszttípusra is utalhat a Rónai Béla nyelvészeti munkájában említett, valahonnan a Dunántúlról adatolt Szentháromság-kereszt kifejezés is (Rónai 2002, 165). Egy másik földrajzinév-gyüjtemény a Heves megyei Csányból közli ugyanezt a kifejezést: Szentháromság-kereszt. Mindössze annyi derül ki a továbbiakban, hogy ugyanezt a helybéliek Templomkeresztnek is mondják, ami alapján valahol a templomkertben állhat (Pelle 1988, 269). A szentháromságkereszt (Dreifaltigkeitskreuz) a német szakirodalomban is ismert, közelebbi meghatározások nélkül (lásd. pl. Lenz Kriss-Rettenbecknél egy felsorolásban: 1963, 48).

Némileg meglepő módon, a kegyelem trónusa képzetkörének elterjedési területén kívül eső térségből, Romániából ismerünk nagyon hasonló, a feszület mint a Szentháromság-tan kifejezője megoldásokat. Egy 19. századi festett feszületen legfelül látható a Szentlélek (galamb képében), alatta az Atyaisten adorációs pózban, s végül a keresztre feszített Jézus (Opriçan 2003, 78: 3).

Hasonlóan izgalmas kérdéseket vet fel a Szentháromság-ábrázolás kombinációja Szűz Mária megkoronázásával. A vizsgált térségben megfigyelt példák nyomán megállapítható, hogy egyedileg kell elbírálni, melyik program (a Szentháromságé-e vagy Mária megkoronázásáé-e) a domináns.

22