Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
ról, napjainkig tartó hatásáról, a magyar és a szlovák társadalomban is kitapintható extrémizmusok, a xenofóbia, az antiszemitizmus különféle megnyilvánulási formáiról különböző tudományágak (filozófia, történettudomány, etnológia, pszichiátria, politológia stb.) neves magyar és szlovák képviselői ütközették kerekasztal-beszélgetések során nézeteiket. Ami közvetlenül tudományszakunkat illeti, megemlítendő az a kerekasztal-beszélgetés, amely a magyar holokauszt előzményeiről és lefolyásáról, valamint máig érő hatásairól Baki Attila vezetésével zajlott. Az eszmecsere további résztvevői L. Juhász Ilona etnológus, a komáromi Etnológiai Központ tudományos munkatársa és Fazekas Csaba miskolci történész voltak. L. Juhász Ilona a beszélgetés felvezetéseként egy fontos, az etnológia szempontjából is jól kiaknázható dokumentumcsoportot, a két világháború közötti időszak szlovákiai magyar regionális sajtóját mutatta be, elsősorban a zsidókérdéshez kapcsolódó cikkek, tudósítások tükrében. A háromnapos rendezvényhez a kerekasztal-beszélgetéseken túlmenően kiállításmegnyitó, koncertek és egy könyvbemutató (Tomáš Radil: Az auschwitzi fiúk) is kapcsolódott. Liszka József Közösségek és eurorégiós szellemi kulturális örökség - nemzetközi konferencia (Arad, 2014. június 20.) Immáron a sokadik nemzetközi tanácskozást szervezték meg a romániai Aradon 2014. június 20-án az Arad Megyei Kulturális Központban. Mint a korábbi tanácskozások, úgy ez a mostani is Elena Rodiča Colta etnográfus-muzeológus asszonynak és kollégáinak áldozatos munkája gyümölcseként jött létre. A jó témaválasztás ismét megfelelő hívó szónak bizonyult, mert az egynapos rendezvényen a 22 bejelentett előadóból 21 megtartotta előadását, prezentációját két párhuzamos szekcióban. A protokolláris - a helyszín Arad megye székháza volt - és a szakmai megnyitó után az igen népes előadógárda és az érdeklődő publikum két csoportra oszlott, majd elkezdődtek a húszperces előadások. Biljana Radovic Njegovan és Drago Njegovan Újvidékről, Szerbiából érkezett és Hagyományok és szellemi kulturális örökség: európai és országos perspektívák címmel tartottak előadást. Klamár Zoltán, a váci Egyházmegyei Múzeum munkatársa Hármas határok - identitás a kérdőívek tükrében című előadásában a szerb, román, magyar hármas határ övezetében élő etnikumok identitáskonstruáló gyakorlatáról beszélt. Túrái Tünde, az MTA budapesti székhelyű Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa előadásában kapcsolódott az előző előadóhoz, és Magyarország hármas határai: határon átívelő kapcsolatok és hatásuk a mindennapi életre címen a gazdasági kapcsolatháló működését mutatta be. Nicoleta Musat a temesvári Nyugati Egyetemről A szellemi kulturális örökség digitalizálása címmel egy esetelemzést mutatott be egy már működő kulturális örökség projekt keretében. Sinziana Préda szintén a temesvári Nyugati Egyetemről Megőrizni azt, amink van, megközelítések és praktikák címmel tartotta meg előadását. Maiina Iulia az aradi Aurel Vlaicu Egyetemről Gondolatok a szellemi kulturális örökségről egy globális jelenségeket hordozó korban címmel tartott előadást. Gabriela Boagiu Krajovából Hagiológiák és szimbolikus szentprezentációk a népi kultúrában című előadásában a mindennapok népi vallásosságának a szentekhez, házi szentekhez kapcsolódó elemeit mutatta be. Madlena Bulboaca aradi pedagógus A zsidó kantinok mint a hagyományőrzés formái a kommunista időszakban címmel tartott előadást. 214
