Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
A Magyar Néprajzi Társaság megalapítása 125. évfordulója (Budapest, 2014. május 14.) A Magyar Néprajzi Társaság megalapítása 125. évfordulója alkalmából 2014. május 14-én ünnepi konferenciát rendezett a budapesti Néprajzi Múzeumban. A rendezvény keretében először Bodó Sándor, a Társaság elnöke köszöntötte a jelenlévőket és vázolta röviden a Társaság egy és negyed évszázados történetét. A viszonylag kerek évforduló kapcsán a Társaságot köszöntötték a testvérintézmények képviselői is (a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság nevében Szabó Á. Töhötöm, a vajdasági Kiss Lajos Néprajzi Egyesület nevében pedig Szőke Anna). Liszka József, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának az igazgatója köszöntőjében a szlovákiai magyar néprajzi kutatás és a Magyar Néprajzi Társaság együttműködéseinek legfontosabb állomásait emelte ki az elmúlt huszonöt év vonatkozásában. Ezután három előadásra került sor, amelyek a Magyar Néprajzi Társaság múltjának egy-egy kiemelt aspektusára világítottak rá. Először Kosa László Alapítás, válságok és kibontakozás a Magyar Néprajzi Társaság történetében címen tartotta meg előadását, majd Paládi Kovács Attila, A Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és a rokontársaságok címen e szerteágazó kapcsolatrendszer néhány aspektusára hívta fel a figyelmet. Végezetül Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a Néprajzi Múzeum és a Magyar Néprajzi Társaság személyi és intézményes kapcsolatairól beszélt. Liszka József 80 éves az ELTE Néprajzi Intézete (Budapest, 2014. május 20.) 2014. május 20-án, egész napos tudományos ülésszakkal emlékeztek meg az ELTE BTK Néprajzi Intézetének oktatói, munkatársai és a meghívott vendégek az intézet alapításának elmúlt 80 esztendejéről. A délelőtt köszöntőkkel indult, Mohay Tamás intézetigazgató és Dezső Tamás dékán üdvözlő szavait követően Paládi-Kovács Attila az alapítás óta eltelt évtizedek nagy néprajzi teljesítményeit tekintette át, illetve szólt a tudomány körül alapvetően megváltozott világról, s mindebben a tudomány művelőinek a feladatáról. A továbbiakban a Múlt és jövő a néprajzi szakképzésben című blokkban a tanszék oktatóinak előadásaira került sor. Bárth Dániel Múlt, jelen és jövő a folklorisztika budapesti oktatásában címmel szólt a bolognai rendszer hátrányairól és előnyeiről, a képzés tagolásáról és felépítéséről. A terep- és múzeumi gyakorlat fontosságáról és a korábbi eredményeknek, a mai hallgatók általi értelmezésének nehézségeiről. Báli János Agráretnográfiai kutatások az ELTE Néprajzi Intézetének történetében címmel tekintette át, ami a témakörben történt az alapítástól egészen napjainkig. Külön szólt Tálasi István szerepéről, aki 1951-től évtizedeken át vezette a tanszéket és ez idő alatt a munka néprajzára irányította a kutatás figyelmét. Smid Bernadett Folklór a digitális korban című előadásában az internet mint kutatási „terep” vizsgálatának kérdésével foglalkozott. Külön foglalkozott a digitális folklórt alkotó, teremtő és fogyasztó lehetséges személyével és a variálódás kérdésével (blogok, honlapok, kommentek, sms-ek). Külön szólt a szerzőség kérdéséről, a variálódás lehetőségeiről és a tudatos anonimitásról. Vincze Kata Zsófia Etnológia és etnopolitika: a néprajz problémái és tudományosságának lehetőségei Közép-Európában címen tartott előadást, melyben kitért az etnikai para210
