Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
tartott meg. Nagy István a partiumi betlehemes játékokban előforduló szimbólumok identitáselemeit tekintette át a soknemzetiségű táj magyar, román, sváb, ukrán és ruszin szokásait vizsgálva. Kavecsánszki Máté A tánc politikuma: szempontok a nemzeti identitás és a politikai akaratképzés közötti kapcsolat értelmezéséhez a változó táncműveltségben címmel tartott előadást, amelyben áttekintette a státuszcsoportokhoz kötődő produktum nemzeti és politikai ideológiákat tükröző kifejezési formáit. Filus Erika az identitás őrzésének lehetőségeit vette számba a kiskőrösi szlovákok körében. Előadásában a nyelvhasználat, a vallásgyakorlás és az önszerveződés egyesületeinek identitásra gyakorolt hatását ismertette „ Azért még nem hagyjuk magunkat eladni ” címmel. Horváth Péter a Bihar Bihori települések népi kultúrájának egy szeletét, jelesül a néptánckultúrát vizsgálta, illetve annak identitásformáló és kohéziós szerepét a határ magyar és román oldalán. Vizsgálódása egy részben elfeledett, majd újra tanult tánchagyomány identitásformáló szerepének társadalmi aspektusát tárta fel. Szőcsné Gazda Enikő Sepsiszentgyörgy környékének vegyes vallási közösségeit vizsgálta, főként olyan családokat, melyekre jellemző a felekezeti tarkaság. Arra volt kíváncsi, hogy a 21. századi szekularizált világban milyen szerepet játszik a vallás a családok életében, mennyire fontos a vallási identitás őrzése. Vass Erika Székelyföldi unitárius közösségek a 21. század kezdetén című előadásában a közösségek életét, értékrendjét, a modernizációs folyamatok rájuk gyakorolt hatását, illetve ezen társadalmak vezetőinek, főként a lelkészek és elöljárók életpéldáinak fontosságát domborította ki. Kónya Sándor a vajdasági magyarság népi vallásosságának a népénekekben megmutatkozó példáiból a megénekelt Öt Seb példáját mutatta be. Limbacher Gábor Királyi és paraszti - Árpád-házi mentalitás és népi vallásosság című előadásában a Magyar Királyság első századaiból a legfelsőbb társadalmi réteg világképének a paraszti kultúrába történt átszüremkedéséről, illetve arra gyakorolt hatásáról beszélt. Pozsony Ferenc székelyföldi áttekintést adott a különböző szemlék, fesztiválok, falunapok és egyéb közösségi ünnepek identitásőrző és -formáló hatásáról. Beszélt a kezdeményezőkről, ötletgazdákról, a programok megvalósítóiról, és magáról az identitás tudatos konstruálásáról is. Szigethy Zsófia előadásában a népi kultúrához való visszatérés példáját mutatta be egy értelmiségi család tudatos vállalásaként. Terézvárostól Sukoróig című előadásában a tárgyi környezet rusztikussá alakításának momentumait ismerhette meg a hallgatóság. Kinda István a székelyföldi magyar cigányok kultúráját és identitását elemezte előadásában. A kutatott közösség nyelvében és kulturálisan is a magyarsághoz kíván hasonulni, ami identitásában is megmutatkozik. Példái életvezetési stratégiákat villantottak fel. Székelyné Körösi Ilona Honismeret-helytörténet-hagyományőrzés és identitás a 21. században és ennek egy érdekes helyi megnyilvánulása című előadásában a helyi színeket tárta fel dokumentumfotók segítségével. Kecskemét város arculatához tartozó figyelemre méltó emberek városképi, hangulati, társadalmi szerepéről festett igen érdekes identitást alakító képet. Silling Léda a kupuszinai festett bútorok identitást kifejező díszítő festéséről és a készítő műhelyekről tartott előadást. Silling István Bellosics Bálint kutatói portréját rajzolta meg, mint azt kiemelten hangsúlyozta, Bellosics a vidék, vagyis Bácska első magyar néprajzkutatója. Fehér Viktor A szerelem ünnepe cimmel egyházaskéri lakodalmi népszokásokat mutatott be előadásában. Tóth Glemba Klára az identitástudat kialakulását tekintette át a népi gyermekjátékok és játékszerek tükrében. Kovács Kata a bajusz identitáshordozó üzenetéről tartott előadást „Mert nem csak szőr a magyar bajusz!” címmel. Kutatása középpontjában a Magyar Bajusz Társaság és a köré szerveződő csoportok állnak. Lengyel Ágnes a palóc viselet identitáserősítő, 21. századi szerepéről tartott előadást. Molnár Csenge a turulnak mint nemzeti szimbólumnak a képi ábrázolásáról, használatáról és értelmezéséről tartott előadást. Vizsgálta, hogy mennyire befolyásolja és milyen irányultságúvá teszi a csoportok identitását a szimbólum összekapcsolása a mitikus múlttal. Búzás Miklós az „Erdély 207
