Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Liszak József: A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein
HANC TRIADI POSVERE PLEBIS PIA VOLTA COLUMMNAM 1740 Magyarul: „Ezt az oszlopot a Szentháromságnak tiszteletére állította a nép kegyes fogadalmából 1740-ben” (Thain 1932, 29). Az 1715-ben emelt komáromi Szentháromság-szobor talapzatán a többi között ez olvasható: ANNO MDCCIII. SED1TIOSOS TIMEBAMUS INIMICOS IN HOC AMICUS QUAD MALA MINITANTES BONA FACÉRÉ NOS DOCUERUNT NE NOCEANT ARMA HOMINUM OPE DEI NOS ARMAVIMUS SANCTISSIMAE TRINITATI HANC STATU AM VOTO RECEPIMUS UT PROTECTIONEM AB EA RECIPEREMUS ACCEPTAVIT ELICIONEM ET INFESTIS ARMIS HUNC LOCUM NON DEDIT SVCCVSANDVM. Magyarul: „1703. esztendőben a lázongó ellenségtől féltünk, amely azonban jó barátunk volt annyiban, hogy rosszul fenyegetvén, jót cselekedni taníta bennünket. Hogy az emberek fegyverei ne ártsanak, az Isten segítségével fegyvereztük fel magunkat és megfogadtuk, hogy e szobrot állítjuk a legszentebb isteni háromságnak, hogy tőle védelmet nyerjünk. Kegyesen vette fogadásunkat és az ellenséges fegyvereknek nem hagyta e várost lerombolni.” (Magyary 1884, 28). Az 1851-ben állított ipolyszalkai szobrot a helybéliek Szentháromság-nak mondják, s az objektum latin nyelvű felirata is arról tanúskodik, hogy nem Mária megkoronázása, hanem a Szentháromság-tisztelet volt a meghatározó annak idején (Csáky 2008, 66). Ebben a három esetben tehát teljesen egyértelmű, hogy a Mária megkoronázási jelenetével kiegészített szobrot állíttatói elsődlegesen a Szentháromság tiszteletére emelték. Az ugyanezt az ikonográfiái programot megtestesítő, a kronosztikon alapján bizonytalanul 1785-re datálható9 10 somoijai szobrot a helybéliek Mária megkoronázása, Szűz Mária mennybemenetele, illetve Mária mennybevitele'0 névvel illetik. A talapzaton a következő felirat olvasható: 9 A talapzaton található kronosztikon megfejtése: 1185, ami természetesen abszurdum. A kiemelt római számok közt szerepel viszont egy, hasonlóan kiemelt, ám római számként értelmezhetetlen P betű is, ami a szobor stílusa alapján, illetve, mivel a helyi hagyomány szerint a szobrot nagyjából a somorjai plébániatemplommal egy időben állították, 600-nak kellene, hogy megfeleljen (Végh László szíves szóbeli közlése). Magának a templomépítésének a befejezése 1778-ra tehető (Horváth 2005a, 21; Horváth 2005b, 20), ehhez a legközelebb a kronosztikonból kiolvasható 1785-ös évszám áll. 10 A megnevezés helyesen Mária mennybevétele lenne, ám ikonográfiailag nem erről van szó (vö. Gál-Diós 2003). A helyi terminológiát nyilván az zavarta meg, hogy a somorjai plébániatemplomot „eredetileg a mennybe vitt Szűz Máriának ajánlották” (Mercell 2005a, 34-38; Mercell 2005b, 33-35). 19
