Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Könyvismertetések, annotációk
A Grimm család hagyatéka (nem számítva ide az általuk elküldött levelek szétszórt lelőhelyeit) ma alapvetően öt városra, illetve hat intézményre összpontosul (Berlin: Állami Könyvtár és a Humboldt Egyetem Könyvtára; Haldensleben: múzeum; Kassel: Tartományi Könyvtár; Marburg: Hesseni Állami Levéltár; Krakkó: Jagelló Könyvtár).33 Klara Deecke a Grimm-hagyaték(ok) sorsát nyomon követő dolgozatában (...jede Familie sollte ihr Archiv haben. Die Grimmsche Nachlasspolitik und der Bestand 340 Grimm im Staatsarchiv Marburg) ezt az állapotot drámainak, azon belül tragikomikusnak minősítette. Miközben nagyon örvendetes, hogy a család (és itt nemcsak Jacob és Wilhelm Grimmről van szó, hanem szüleik, testvéreik, gyerekeik és azok hozzátartozói hagyatékáról) ilyen óriási mennyiségű archiváliát hagyott az utókorra, rendkívül sajnálatos, hogy ez a hagyaték földrajzilag ilyen nagy szórásban őrződött meg. A tanulmány az 1954-ben a Hesseni Állami Levéltár állományába, került (állományszám: 340.) Grimm-hagyaték előéletéről, összetételéről, perspektíváiról ad tájékoztatást. Csak néhány számadat: több mint 6000 levél, 600 könyv, 330 kézirat, 250 vegyes nyomtatvány, 250 kép, csaknem 500 névjegykártya stb. található ebben a gyűjteményben. Nagyobbik része a művészettörténész és publicista, Herman Friedrich Grimmhez (1828-1901), Wilhelm fiához kapcsolódik, s csak kisebbik hányada köthető a mesegyüjtő és -publikáló testvérpárhoz. Mivel olyan nagy az érdeklődés iránta, a Hesseni Állami Levéltár a közeljövőben tervezi a teljes Grimm-hagyaték digitalizálását és online formában való hozzáférhetővé tételét. Szintén a marburgi levéltár anyagára támaszkodva fogalmazta meg mondanivalóját Gerd Sollner (Märchen und Essen. Zur Rezeptsammlung der Henriette Dorothe Grimm), aki Wilhelm Grimm feleségének a hagyatékban fellelhető ételrecept-gyűjteményébe enged bepillantást. A továbbiakban a Grimm-mesék egyik marburgi illusztrátora, a részint szecessziós képzőművészként számon tartott Otto Ubbelohde (1867-1922) tevékenységét, a KDH 1907-1909-es jubileumi kiadásának sikerében betöltött szerepét taglalja Ludwig Rinn (Die Bilder Otto Ubbelohdes zu den ..Kinder- und Hausmärchen ” der Brüder Grimm). A KDH megjelenése 200. évfordulója kapcsán egyetemi hallgatók egy projektmunka keretében kiállítást készítettek el, amely a „ Valódi hesseni? - Vidék élet mese ” címet kapta, és a Grimm-év keretében a marburgi Várkastély kiállítástermeiben volt látható. Christina Schlag tanulmányában (,,Echt hessich? - Land Leben Märchen ”. Eine Ausstellung anlässlich des 200jährigen Jubiläums der ,, Kinder- und Hausmärchen ” der Brüder Grimm) a kiállítás tanulságait foglalja össze. Maga a cím a KDH első kiadása előszavának egy megjegyzésére utal, miszerint az ott közreadottak eredeti, valódi hesseni mesék. A második kiadás előszavából ez a megjegyzés viszont már kikerült, hiszen időközben a gyűjtők felismerték, hogy számos mese francia eredetű, s akkorra az is nyilvánvalóvá vált, hogy sok, németül előadott mese időközben elnémetesedett hugenotta francia eredetű adatközlőtől származik. A kiállítás készítői azért is teszik fel ezt a kérdést, mivel ennek ellenére Hessenben (és konkrétan Marburgban) idegenforgalmi húzóerőként kamatoztatják az „eredeti, valódi hesseni” Grimmmeséket. A mesék térséghez kötésében különben meghatározó szerepe volt Otto Ubbelohdenak, aki a fentebb már említett, rendkívül népszerűvé vált kiadást illusztrálta, s ott nemcsak alakjait öltöztette sorra hesseni viseletbe, hanem a jelenetekben látható településrészletek is a hesseni építészet sajátosságait hordozták magukon. A kiállítás öt egységbe, modulba tagolva egyrészt a meseillusztrációk szerepét a mesék lokalizálása terén, másrészt az erdő megjelenési formáit, harmadrészt a szegénység és gazdagság ábrázolásának a módját, 33 Nem lezárt hagyatékokról van szó, hiszen a szóban forgó könyv megjelenése óta is lehet olvasni híreket arról, mikor és mivel gyarapította egy-egy intézmény a már korábban is jelentős Grimm-gyüjteményét. Lásd például: http://www.hna.de/lokales/kassel/silber-maerchensammler-3094003.html (letöltve: 2014. 8. 10.) 187
