Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Liszak József: A Szentháromság ikonográfiája a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékein
Tipológiailag szorosan nem tartozik jelen tárgykörünkbe (mivel nem önálló alkotásról van szó), de megemlítendő a medvei temető nagyjából a 19. század végére datálható központi feszületé, amelynek talapzatán egy kegyelem trónusa ábrázolás látható. Ez az ábrázolási mód viszont átvezet bennünket egy következő altípushoz, amely a kegyelem trónusa és az út menti feszület kombinációjának tekinthető. 1.2. A kegyelem trónusa út menti feszület formájában Európai összehasonlításban egyelőre inkább atipikus formának tűnik az a megoldás, amit néhány felső-csallóközi település kataszterében található objektum képvisel. Lényege, hogy az Atyaisten ölében tartott, keresztre feszített Krisztust, a kegyelem trónusa megoldásokkal ellentétben (amikor a feszület, arányaiban egy karon ülő csecsemő méreteinek felel meg), oly mértékben megnagyobbítja (illetve arányaiban megfelelőre méretezi) a készítője, hogy önálló út menti feszületként funkcionálhat (4. kép). Közben a feszület felső részén ott látható a tiarás Atyaisten, amint „tartja” a keresztet (trónus nélkül!), míg a Keresztrefeszített lábánál megjelenik a Szentleiket megtestesítő galamb. Ez a megoldás van jelen az 1878-ban, Fél község határában felállított objektum esetében. Noha első ránézésre út menti feszületről van szó, maga a felirat egyértelműen eligazít bennünket: Dicsértessék a telyes szent Háromság egy igaz Isten. 1878 Ehhez nagyon hasonló a jókai, 1881-ben állított szakrális kisemlék (5-6. kép), amelynek funkcionális behatárolásában a felirat ugyan nem segít, ám a helybéliek Szentháromság-szobornak mondják. Általában hozzáteszik azonban, hogy útszéli keresztnek néz ki. Nagyon hasonló megoldást képvisel a valamivel fiatalabb (1896-ban állíttatott) kismagyari példány, amelynek felirata6 szintén egyértelművé teszi a funkciót: Teljes szt. Háromság atya, fiú és szentlélek dicsőségére emeltette özv. BARTALOS JSTVÁNNÉ szül. BUDAI JULIANNA 1896 6 A felirat kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy a szöveg elrendezése, illetve a betűk mérete (az állíttató neve jóval markánsabban van jelen, mint az, akinek a dicsőségére -jelen esetben a Szentháromság - készült az objektum) az önreprezentáció fokozott megnyilvánulására enged következtetni. A problematikát lásd részletesebben: Liszka 2005b. 14 4. kép: A kegyelem trónusa mint út menti feszület stilizált rajza (ifj. Liszka József munkája)
