Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
tói átellenesen a kocsmáig tartó sávban szoktak maguknak helyet keresni. A tér közösségi funkciói közé tartozik, hogy 2011 -tői az évről évre változó időpontban megrendezésre kerülő falunapnak is helyet adott. Ezen kívül az országút bal oldalán, a játszótér előtti táblánál van a mozgóárusok megállóhelye, amely emiatt szintén gyülekezési fókuszpont. A központi részről csak 8 háztartás (olyanok, amelyek állandóan lakottak) fekszik távolabb az északkeleti irányú Lúzsok felé vezető úton, így ők nem látnak rá a térre, azonban a „lépték” miatt ez a pozíció nem rekeszti ki őket a faluból. A jelenben semmilyen belterületen belüli társadalmi differenciálódás nem figyelhető meg, így nem kapcsolnak a falu vagy a házsorok egyes részeihez semmilyen helyi meghatározást (pl. „szegénysor”). Ez akkor is jól bizonyítható, ha például a vállalkozók vagy a falusi életből kimaradók lakhelyeit nézzük: szinte egyenletesen oszlanak el Kemse egyes részei között, egyik esetben sem csoportosulnak egy adott utcarészen. Az eddigiek fényében a szomszédság fogalmát is át kell értelmeznünk. Láthattuk, hogy Kemse méretéből fakadóan a térbeli távolságok rendkívül közeliek, illetve korábban azt is, hogy közvetlen szomszéddal mindkét oldalról mindössze két háztartás rendelkezik. A lakottsági „foghíjasság” következtében négy olyan, legalább két egymás mellett található telket határozhatunk meg, amelyek lakatlanok vagy csak ideiglenesen lakottak - ez tehát a közvetlen szomszédság fogalmát még jobban szétfeszíti. Van olyan háztartás, amelyet mindkét oldaláról két-két üres ház fog közre, ilyen az egyik legöregebb házaspár háza is, ahol a férj ezt némileg humorosan fogja fel: „Nem tudok a szomszédommal veszekedni. ” A kérdés, amely az élettér felvázolása után önmagától adódik: vajon nem tarthatjuk-e valamilyen értelemben az egész falut egy nagy szomszédságnak? A távolságok minimálisak; nincsenek különbségek az egyes falurészek között, de még egy-egy rokoni vagy vagyoni csoport sem összpontosul egy adott utcarészben (kivétel három testvér háza a lúzsoki út mellett, akik azonban nem képeznek a falun belül valódi csoportot), egy vagy két perc alatt mindegyik háztartás felkereshető gyalog, a körtéren belül viszonylag könnyű egymást figyelemmel kísérni, s ezen belül zajlik a saját portákon kívüli informális, közösségi vonatkozású élet is. Térben tehát valószínűleg csak speciálisan értelmezve beszélhetünk - s ebből fakadóan társadalmilag is - szomszédsági kapcsolatokról. Végül meg kell említeni a kör alak jelenbeli helyi értelmezéseit, ami átvezet minket a diskurzusok vizsgálatához. Az említett proxemikai kereten s az ezzel együtt járó köztéri funkciókon túl a morfológia kiváló alapot kínál az eszmei, szimbolikus értelmezésekhez, amelyekkel egyfajta ideális falusi életteret kívánnak meghatározni. A helyiek önértékelésben ezek az értelmezések többé-kevésbé szilárdan összekapcsolódnak a kör alakkal. Az alábbiakban erről az önértelmezésről is szó lesz. Nagycsalád, magánzók, Harlem... Mi a különbség a falvak között a helyiek szerint? Habár az általánosításokon alapuló jellemzések, megállapítások viszonya egy tényleges társadalmi valósághoz képest tele lehet logikai buktatóval, mégis értékes információkat hordoznak a helyiek tudatáról. Esetünkben pedig egy lépéssel közelebb kerülünk a kemsei élet megértéséhez. A települést olyan fogalomként határoztam meg, amely alatt egy lokálisan felismerhető státus megragadását értem. Egy ilyen státushoz szinte elengedhetetlen egy megfelelő - szinte „etnikai határként” - ellenpélda állítása. Kemsét a helyiek elsősorban a közvetlen környezetéhez hasonlítják, így itt Piskóra, Lúzsokra és Zalátára kell gondolnunk. A meghatározások során elszórtan Vejtit és Drávasztárát is megemlítik, ezekkel kapcsolatban azonban érthető módon nem annyira erős a szembeállítás mértéke, mint az előző hárommal. Mivel az adatközlők többsége kemsei volt, ezért az alábbi bemutatás leginkább a kemsei nézőpontot mutatja. 139
