Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
Kemse a települési funkciók összetettségét tekintve (értve ez alatt az olyan intézményeket, mint például az orvosi rendelő vagy az iskola) a térségbeli falvak sorában sereghajtónak számít (Pirisi 2009, 695). A kis területet és a lakosság számát tekintve nem lehetséges a központi szerepkörű intézmények létrehozása, a körjegyzőség is Zalátán van, amelyhez Kemsén kívül még Piskó is tartozik. Ebben a tekintetben nagymértékű intézményi kiszolgáltatottságról beszélhetünk. Kemsén összesen öt darab közfunkciót betöltő épület található. Egy épületben található az orvosi rendelő, a kultúrház és a katolikus kápolna (a Lúzsok felé haladó északkeleti irányú út jobb felén). A kultúrházat jelentő részleget csak ritka alkalmakkor használják (pl. falugyűlés, nőnapi ünnepség), míg a másik két terem kétheti (orvos) vagy havi rendszerességgel (kápolna) üzemel. A falut délkeleti irányban elhagyó útnál jobboldalt található a pásztorház, amelyet 2009-ben felújítottak. Az eredeti terv szerint a településvezetés vendégházat szeretett volna belőle kialakítani, azonban a hanyag munkavégzés miatt a ház gyakorlatilag nem lakható, a falu életében nem tölt be funkciót. A körtér délkeleti részén helyezkedik el az egyházi tulajdonú református templom, amelybe a legtöbbször csak egy, ritka esetben két helybéli jár az átlagosan havonta egyszer megtartott istentiszteletre. A körteret délnyugati irányban elhagyó út mellett található a kocsma és a bolt saroképülete, amelyeket már több éve bérel egy kemsei vállalkozó. A kocsma tölti be leginkább a közösségi színhely szerepét, erről a baráti csoportok tárgyalásánál bővebben lesz szó. Közvetlenül a kocsma mellett, egy újonnan felújított épületben van a Polgármesteri Hivatal együtt a helyi könyvtárral. A hivatali részt esetenként munkaoktatásra, illetve gyakrabban a vezetőség gyűléseire használják. A könyvtárat az elmúlt években egyre többen látogatják, 2012-ben 18 olvasójavolt, a könyvállomány pedig változatos és folyamatosan bővül. Végül meg kell említeni a mozgóárusok állandó jelenlétét is, amelyeknek ambivalens a helyi megítélése - egyrészt a házhoz jövő árut nagyra értékelik Kemsén (nem kell nagyobb településekre utazni), másrészt viszont a jelenkori vidéki élet abszurditását vélik bennük felismerni (hiszen például a falusi élet keretén belül a megvásárolt zöldséget és a gyümölcsöt meg lehetne és meg is kellene termelniük - állítják többen). Egyesek csupán szezonálisan járnak a faluban (pl. fagylaltárus), mások pedig állandó jelleggel. A leggyakoribbak közé a pékes (amely más kisebb élelmiszereket is árusít), a tojásos és tejeskocsik számítanak, illetve a mozgópostát is ide lehet számítani. Jelenlétük változó, az adatközlők szerint összesen legalább kilenc ilyen árusról beszélhetünk. Az önkormányzat 2012-ben háromtagú volt, a polgármester és helyettese (aki egyben képviselő is) mellett még egy képviselőből állt. A térségben némileg szokatlan módon a terepmunka idején a testületnek sikerült a falu rendelkezésre álló pénzét növelni. 2011 közepéig az önkormányzat körülbelül egymillió forint tartalékkal rendelkezett,7 amely éles kontrasztot képez a szomszédos Piskóval, ahol a szociális segélyek összegét is csökkenteni kellett az adósság miatt. Kemsének ezt a költségvetési egyensúlyt több tényező együtteséből sikerült elérnie. 2010-ben az új testületben a képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról, a polgármester pedig semmilyen juttatást nem kért a maga számára. Ő mindössze nettó 50.000 forintot kap, amely a saját bevallása szerint nagyjából fedezi a hivatali ügyek intézéséhez szükséges utazások költségeit. Munkájukhoz külön sem telefont, sem autót nem igényeltek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy az önkormányzati testület gyakorlatilag ingyen végzi a munkáját. Ezenkívül a törvény által lehetővé tett egyszeri gyorssegély (5000 forint) kifizetését is beszüntették - ezt a tényt közölték a lakosokkal, akik „ezt elfogadták és be is tartják”. Az önkormányzat részt vesz a START közmunkaprogramban, valamint a LEADER programban 7 A polgármestertől legutóbb, 2014 márciusában megtudtam, hogy már nincs tartalékuk, jóllehet adósságuk sem. 135
