Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Horbulák Zsolt: Pöstyén magyar emlékei
chiakori magyar lakosairól Marián Klčo ennyit ír: „A településen [1910-ben] a lakosok 95%a tartotta magát szlováknak. Magyarnak vagy németnek a 18. században a szlovák vidékre beköltözött zsidóság, az úri hivatalnokok, a »nem öntudatos« magyarónok tartották magukat, akik számára a magyar nyelv elsajátítása és a magyar identitás átvétele a társadalmi felemelkedés alapfeltétele volt.” (Klčo 2005-2006, 9) A családnevek alapján ugyan nem szabad a nemzetiségre való következtetéseket levonni, a könyv szerzője által bemutatott pöstyéni katonai emlékművön néhány magyar, illetve magyar helyesírással írt vezetéknév szerepel: Antal, Folajtár, Fodor, Menyhardt, az első négy alkalommal. Előfordul még a Chalás és a Menihart vezetéknév, továbbá szerepelnek német hangzású nevek. Ők az elesettek csupán 4,6%-át jelentik. Meg kell jegyezni, hogy a könyvben található emlékműveket mind a háború után, tehát már a csehszlovák korszakban állították, a pöstyénit 1937-ben. A Pöstyéni járással kapcsolatban Klčo egy másik könyvében sem emlit többet, legfeljebb annyit, „az erős magyarosítás ellenére is az 1900-as statisztika szerint szlovák többségű volt.” (Klčo 1999, 10) A város tárgyalásánál a magyarságról úgyszintén kevés szó esik (Klčo 1999, 69-73), de magyar neveket helyi viszonylatban megemlít, nem csak az országos nemesség Pöstyénnel kapcsolatban levő tagjaiét (Turzo, Berčéni, Forgáč, Erdödy). 1661-ben a községi bíró „Juraj Legéň” volt. A Thurzó Szaniszló által a 17. század 10-es, 20-as éveiben kinevezett gondnokot Újlaky Gergelnek hívták. A pöstyéni gyógyvizek első kémiai elemzését Ján Justus Torkoš készítette el (Schediasma de Thermis Pöstheninesibus, 1745).8 Az is ismert, hogy Gvadányi Józsefet itteni lábadozása ihlette a Pöstyéni förödés versciklusának a megírására (Čelko 1985, 15). „Jozef’ Gvadányi neve más publikációban is előfordul (pl. Doležal 2002, 7), és munkájának egy példánya megtekinthető a Balneológiái Múzeumban. Megjegyezhető, hogy a település nevének első magyar formában való előfordulása, Pestyen, 1429-ből származik. Pöstyén múltjának a leírásánál azonban valamennyi publikáció a fürdővárossá való átalakulást helyezi a központba. Ebben a századforduló táján a magyarok is aktívan részt vettek. Az előforduló magyar hangzású nevek között már említett Justus Ján Torkoš 18. században élt pozsonyi orvosról egy furatot is elneveztek „Torkos” (Šípoš-Jedlička 1986, 44) néven.9 A 19. század végétől aztán egyre szaporodnak a magyarok Pöstyénben. Alpár Ignác, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin építészek sokat tettek a város szépülésért (Mrňa 2005b, 12, 31 ). Az utóbbi két mérnök nevéhez kapcsolódik a Thermia Palace Szálló és az Irma gyógyfürdő felépítése. Neves segítőjük volt Kovács Sebestyén Aladár építész-statikus vagy Krisztián A. szobrász (Mrňa 2005b, 42—43). A Böhm-Hegedűs páros tervei alapján készült el a ma is működő Pro Patria fürdőszálló. Rónay Adolf budapesti szállodatulajdonos megbízására 1906-ban építették fel a Hotel Royalt, amelyet a korban Grand Hotel Rónai néven is ismertek.10 11 Dr. Weisz Eduard ösztönzésére 1893-ban nyitják meg a Pro laboré munkásfürdőotthont. Hogy a múlt megőrzésére jobban oda kellett volna figyelni, mutatja az 1893-ban felépített Ferenc József fürdő esete: az épületet az útikönyv szerzőinek szavai szerint „az utókor nagy kárára 1965-ben lebontották”. (Šípoš-Jedlička 1986, 33)n Az első világháború alatt, 1917-ben helyezték üzembe a Ružový mlynt (magy. Rózsaszín malom), amely máig működik. Eredeti magyar nevét Rózsáról, Winter Lajos lányáról kapta. Hogy a szlovák fordításnak 8 Sípos 1992, 44; ugyanúgy előfordul a név magyar helyesírással is, pl. Čelko 1985, 14. 9 A szerzőpáros korábbi könyvében (Šípoš-Jedlička 1976) még „Torkoš” néven emlegeti a forrást; ugyanúgy előfordul a név magyar helyesírással máshol is, pl. Čelko 1985, 11, ellenben Doležalnál (2002, 7) már „Ján Justus Torkoš” alakban szerepel. 10 Az épület neve ma Slovan, és évtizedek óta használaton kívül van. 11 A lebontás hivatalos oka az épület árvízzel és talajvízzel szembeni elégtelen ellenálló képessége volt. 118
